Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson Aranymosó és teknőkészítő cigányok a Bánságban és Erdélyben Hazánkban az 1850-ben regisztrált 140.000 cigány lakos 53%-a, az 1893ban összeírt mintegy 280.000 cigány lakos 37,5%-a Erdély területén élt. 6 A cigány népesség alig 50 év alatt bekövetkezett 100%-os növekedése a nagy arányú romániai bevándorlás következménye, amit a cigányság különösen magas erdélyi arányszáma is alátámaszt. Az adatokból a különböző cigány csoportok Erdélyből kiinduló, nyugati irányú továbbvándorlása is kiolvasható. Noha a cigányság száma Erdélyben 1893-ban is igen magas, az egész ország területéhez viszonyított erdélyi arányszám az 1850-ben mért 53%-ról 37,5%-ra csökkent. Az erdélyi és a partiumi

17 cigányoknak több csoportját különböztetjük meg aszerint, hogy milyen etnikai környezetben élnek. A hazánktól 1920-ban elszakított és a román államhoz csatolt területeken a cigány anyanyelvűek (az itt élő cigányság közel 30%-a) mellett így magyar (38%), román (24,4%), szerb (2%) valamint kisebb számban német illetve szlovák cigányokról beszélhetünk.

18 A magyarországi és az erdélyi cigányok is a társadalom perifériáján éltek, a többségi társadalomba egy részük nálunk sem illeszkedett be. Viszont sohasem kerültek alacsonyabb státuszba az ország több mint 90%-át kitevő jobbágyságnál. Adót fizettek, és jobbágyként vagy zsellérként folytathatták letelepült vagy akár vándorló életüket. Nemcsak Havasalföld és Moldva, hanem Magyarország és Erdély területén is éltek cigányok román nyelvi környezetben. Egy részük - amint már fentebb láthattuk - nem a cigány nyelv mellett, hanem helyette használta a románt mint anyanyelvét. Nincsen rá írásos adatunk, hogy a románul beszélő beások elődei a román fejedelemségekből költöztek-e hazánkba, avagy a hazai románság közt élve románosodtak el.

19 Feltevésként annyit minden esetre megengedhetünk, hogy a rabszolgaság elől a Kárpátokon rendszeresen átszökdöső cigányok egy része a román fejedelemségekben élő beások köréből kerülhetett ki, így az erdélyi és magyarországi beás cigányság legalább részben mindenképp a havaselvi és a moldvai területekről származtatható. Vannak kutatók, akik bizonyított tényként fogadják el a beások Olténiából, vagyis a román Havasalföld16 Magyar Statisztikai Közlemények Új folyam, Bp. 1895. és Dányi 1994, Dávid 1994. 17 Partium alatt a Magyarországtól 1920-ban Romániához csatolt, de a történeti Erdély területén kívül eső részeketjelesül Máramaros, Szatmár, Bihar, Arad, Temes és Krassó-Szörény megyék területének részét illetve egészét értjük. 18 Az 1893. évi cigányösszeírás ide vonatkozó adatait közli: Achim 2001. 166. 1 Noha a magyarországi beások egyes csoportjai napjainkban a nyugat-erdélyi körösvidéki illetve a bánáti román nyelvjárásokat beszélik, ez csak korábbi lakóhelyükre, nem pedig az egykor végbement nyelvcsere helyszínére szolgáltat bizonyítékot. 48