Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Mészáros Ádám: A beás cigányok korai története és megtelepedésük Barcson

MÉSZÁROS ADAM A BEÁS CIGÁNYOK KORAI TÖRTÉNETE ÉS MEGTELEPEDÉSÜK BARCSON Széchényi Ferenc gróf (1754-1820) közbenjárására 1797-ben Barcs mezővárosi kiváltságokat kapott. Ez az esemény jelentősen hozzájárult a település gyors és látványos fejlődéséhez. Barcs, mint mezőváros - latinul „oppidum" a földesúri kötöttségek ellenére immár szerény önállósággal is rendelkezett, és különféle jogokkal, privilégiumokkal bírt. Természetes, hogy a kiváltságokkal felruházott és földrajzi szempontból is szerencsés fekvésű település vonzotta a betelepülőket. Barcs lakóinak száma a 18. század végétől évtizedeken át folyamatosan és ütemesen emelkedett. A magyarok, a horvátok és a németek mellett ebben az időben jelentek meg az első beás cigány családok is a településen. Bár a cigányok nem a városban, hanem kint a határban laktak, a település növekvő népessége és pezsgő kereskedelme számukra is pozitívan hatott: kedvezőbb feltételek nyíltak portékáik, a teknők és a fakanalak értékesítésére. Ez a tanulmány annak a közösségnek a korai történetébe nyújt betekintést, melyet környezetük „cigány"-ként tart számon, ők magukat „beás"-nak, „bäias"nak, néha „teknős"-nek nevezik, a „cigány" titulust elfogadják, de a „roma" jelzőt elhárítják magukról. Dolgozatom a származásuk, történetük és somogyi, barcsi megtelepedésük körülményeire, okaira, hagyományos foglalkozásukból adódó életmódjuk és csoportjaik bemutatására valamint a barcsi beások közösségi szerveződésének felvázolására vállalkozik. írásomban egyfelől a barcsi közösség önmeghatározása, másfelől a történetiség elve miatt a „cigány" népnév használatát részesítem előnyben az újabban általánossá vált „roma" terminussal szemben. Cigányok, beások A beások nyelvi és kulturális tekintetben is eltérnek a cigányság többségét alkotó magyar és oláh cigányoktól. Régebbi forrásaink általában nem tesznek különbséget az egyes cigány csoportok megnevezése között. A cigány nyelven beszélő lovári cigányokat korábbi - havasalföldi vagy moldvai - lakóhelyük, a beásokat pedig az általuk beszélt román dialektus miatt hívták „oláh"-nak. A beások megnevezése azonban sokszor „teknős oláh" vagy „kanalas oláh", ami hagyományos mesterségükre utal. A beásokkal való közelebbi megismerkedés előtt először be kell mutassuk a hazai cigányság egyes csoportjait és a beások elhelyezkedését a magyarországi összcigányságon belül. 41