Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe

Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe fogni. Pedig ebben az időszakban is voltak cigányok - nem is kevesen -, akikre mindanynyian büszkék lehetünk. Ilyen volt a vistai Farkas Mihály, az első cigány-latin-magyar szótár (1785) egyik megalkotója vagy például Sárközi Ferenc, Kossuth cigány hadnagya. Említhetjük Balogh János muzsikus cigány nevét, aki 1850-ben elsőként jelenetett meg cigány (romani) nyelvű nyomtatányt. Természetesen hosszasan sorolhatnánk a tehetséges zenészeket is. Már Mátyás király korából van adatunk magyarországi cigány zenészekről, s később olyan neves zeneszerzőket ihlettek meg, mint Liszt vagy Bartók.

53 Eszterházy Ferenc gróf 5 cigányzenésznek adott kiváltságlevelet, akik ettől fogva szabad udvari muzsikusként tevékenykedhettek.

54 A 18. században Czinka Panna (1711-1772) és Bihari János (1764-1827), egy évszázaddal később Dankó Pista (1858-1903), Rácz Laci (1867-1943) és mások váltak igazi zenei nagysággá. A nem cigány lakosság zenei igényeit kiszolgáló cigányzenekarok mindenütt a legnagyobb megbecsülésnek örvendtek. A csodaprímás Czinka Panna Józsa Judit alkotása bJ A 19. és a 20. században hosszas vita bontakozott ki a „cigányzene", a „cigányok zenéje" és a „magyarok zenéje" fogalmak körül. Végül Bartók eképpen tett pontot a vita végére: a zenész cigányok új stílusú magyar zenét játszanak, nem pedig indiait vagy cigányt. - vö. Liszt 1861, Bartók 1931. 54 Fraser 1996. 149. 55 Bartók 1931, Soós 1987. Dankó Pista hegedűművész és nótaszerző 33