Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe

Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe akiknek földbirtoka várhatóan 5 holdnál nem lesz több. A cigányokat ezen kategóriák egyikébe sem lehetett besorolni. Mivel a cigányság nagyobb része nem kötődött a mezőgazdasághoz, ezért sokszor még a jogosultak sem igényeltek földet. Elsősorban az a kis létszámú cigányság, akik már parasztként asszimilálódtak, kértek és kaptak is földet. Ők ugyanúgy dolgoztak és éltek, mint a nem cigány földművesek. A helyi ipar és kereskedelem felszámolását célzó, 1948 és 1952 közt végrehajtott államosítások idején megint csak adminisztratív intézkedésekkel akarták megoldani a cigány kérdést. Ezért visszavonták a lókupecek, vándoriparosok és kereskedők működési engedélyét. Az 1953-tól bevezetésre kerülő személyi igazolvány miatt újabb problémát jelentett a vándorló cigányok nyilvántartása. Részükre ideiglenesen, évenkénti megújítással, úgynevezett „fekete" személyigazolványt adtak ki, amit 1961-ben vontak vissza.

47 Az 1960-as években kezdődött nagyarányú iparosítás alapvetően befolyásolta és felgyorsította a cigányság helyzetének változását. Az ipar extenzív fejlődése nagyvonalú elhelyezkedési lehetőséget kínált a cigányság részére is. A vidéken élőket tömegesen szívta fel az ipar, ami jelentős elvándorláshoz vezetett. Az ipari üzemekbe tartó cigányoknak megvolt az esélye a gyári munkásság soraiba való integrálódáshoz. Azonban újabb probléma vetődött fel. Az új munkaerő részére lakásokat, munkásszállásokat kellett építeni, vagy rosszabb esetben maradt az ingázásra kényszerítés. A magyarországi cigányság fejlődésében kiindulópontot jelentettek az 1960-as évek párthatározatai, amelyek megfogalmazták a „cigány probléma" megoldásának lényegét. E határozatok utaltak arra, hogy társadalmi elmaradottságuk felszámolása társadalmi-politikai kérdés, amit csak társadalmi összefogással lehet megoldani. A cigányságot néprajzi sajátosságai ellenére sem tartották nemzetiségi csoportnak. Kimondták, hogy sajátos társadalmi helyzetük figyelembevételével biztosítani kell számukra az állampolgári jogok és kötelességek gyakorlásához szükséges politikai, gazdasági és kulturális feltételeket. Célnak tekintették, hogy a cigányok a lakosság többi részétől ne különüljenek eljussanak hozzá állandó lakáshoz és munkahelyhez. Beilleszkedésüket figyelembe véve a cigányság három csoportját különböztették meg: - a beilleszkedőkre (kb. 30 %) - a beilleszkedésben lévőkre (kb. 30%) - és a be nem illeszkedőkre (kb. 40%) 800/1945. ME. rendelet a nagybirtokrendszer megszüntetésére, és a földműves nép földhöz juttatásáról. Magyar Közlöny. 1945. március 8. 47 Pures

i 2001. 29