Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe

Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe lítö, közel sem tudományos igényű helyzetelemzést, problémafelvetést, de azok megoldására sem adtak javaslatot. Nem vették tudomásul, hogy a cigányok többsége munkát vállalt, és az általuk végzett napszámos vagy vándoripari munkák igényét maga a társadalom, a lakosság termelte ki. Ennek ellenére a tanulmányokban a dolgozó cigányok említésekor ismét csak a zenészeket emelték ki. A megoldási javaslatok közül a szerzők jelentős része a cigányság likvidálásának fent említett gondolatmenetét fogadta el és követte. Általános véleményként került megfogalmazásra, hogy a magyar népen belül a cigányság nem más, mint egy öröklött genetikai faktor által determinált, meghatározott biológiai faj. Az e gondolatra alapozva készült „Cigánykódex"-ben lévő javaslatok, elképzelések a diszkriminációhoz, az emberi egyenlőség tagadásához vezettek. A cigány kérdést a Cigánykódex is elsősorban faji, személyi és vagyonbiztonsági, valamint közegészségügyi problémaként kezelte, ami adminisztratív úton megoldható.

32 Szerzője szerint minden cigányt le kell telepíteni, és ennek elősegítése és felgyorsítása érdekében el kell árverezni meglévő tulajdonukat, a szekereket, lovakat és más vagyontárgyakat. A lókereskedői és vándoripari engedélyek visszavonásával olyan munkakényszert kell velük szemben alkalmazni, hogy csak fizikai munkát végezhessenek. Munkabérüket lehetőleg a legalacsonyabb szinten kell megállapítani, hogy csak a legszükségesebb árucikket vásárolhassák meg. A munkakényszer és a cigányok rendőri felügyelet alá helyezése mellett testi fenyítést - a férfiaknál botbüntetést, a nőknél kalodát, sötétzárkát, haj lény írást - is javasolt, mint alkalmas eszközt a renitenskedők megrendszabályozására. A még ennél is radikálisabb megoldási tervek szerint a cigányokat nem beolvasztani kell, hanem kirekeszteni, és el kell különíteni, hogy a magyarok végre megszabadulhassanak ezen „élősdi" fajtól. A megoldás útját az országból való kitoloncolásban, a maradéknak pedig internálótáborba történő elhelyezését javasolták.

33 „A fenti elképzelések közül egyik sem lehetett eredményes" - írja egy kortárs szerző - „mivel a magyarság eddig túlságosan elnéző és humánus volt a cigánysággal szemben. A sikeres megoldás érdekében olyan szigorítást kell alkalmazni, amely nem hallgat a szívre, mert a legradikálisabb eszközöket kell igénybe venni." A javaslat szerint a kóborló cigányokat koncentrációs táborba kell összegyűjteni, munkára kényszeríteni, szaporodásukat meg kell akadályozni.

34 E tervezettel cseng össze az Esti Újság egyik cikkének alapgondolata, Ld.: Vassányi István: Cigánykódex. Magyar Közigazgatás. 1936. 44, 46, 47. sz. Ld.: Szentkirályi Zsigmond: A cigánykérdés. Kassa. 1943. Gesztelyi Nagy László: A magyarországi cigánykérdés rendezése. Kecskemét. 1940. 24