Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: Barcs – Krím-félsziget – Barcs. Életkép Márkus Sándor oroszországi hadifogságából, 1944. december – 1948. július
DR. KÉRI NAGY BELA BARCS - KRÍM-FÉLSZIGET - BARCS ÉLETKÉP MÁRKUS SÁNDOR OROSZORSZÁGI HADIFOGSÁGÁBÓL 1944. DECEMBER - 1948. JÚLIUS Bevezető a hadifoglyok jogállásához Az emberiség történetében zajló háborúk győztesei a vesztes fél soraiból foglyul ejtett katonákkal és polgári személyekkel szembeni bánásmódot - az évezredekre visszanyúló háborúskodásokra tekintettel - jogilag viszonylag későn, csak a 19. század közepén kezdték szabályozni. Korábban a hadifoglyokat a foglyul ejtő személyek, illetve hatalmak saját tulajdonuknak tekintették, ezért további sorsuk, életben maradásuk teljes kiszolgáltatottságuk révén kiszámíthatatlanná vált. A velük szembeni bánásmód azon a több évszázados szokásjogon alapult, amely lehetővé tette, hogy fegyveres őrizet mellett az életben maradt, sok esetben még a beteg foglyokat is a háború okozta károk helyreállítására, valamint a különösen veszélyes embertelen viszonyok között végzendő munkára kényszeríthették. A hadifoglyok jogaival kapcsolatos kérdéseket először Genfben, 1864-ben vitatták meg, ahol 16 állam képviselője végül megállapodott a beteg és sebesült foglyok sorsáról, illetve gyógykezeléséről. Ausztria-Magyarország 1866-ban csatlakozott az egyezményhez. E jogok szélesebb körű szabályozásáról 1874ben - II. Sándor orosz cár kezdeményezésére - Brüsszelben tárgyaltak az érdekelt országok képviselői. Bár e „Brüsszeli Dekrétumot" nem ratifikálták, mégis jelentős szerepe volt abban, hogy sor kerülhetett 1899-ben Hágában a hadifoglyok jogainak átfogó nemzetközi szabályozására. Hazánk a hágai megállapodást is megkésve, csak az 1913. évi XLIII. törvénycikkben törvényesítette. Az orosz cár újabb kezdeményezésére 1907-ben összehívott "második hágai nemzetközi békeértekezleten" elfogadott egyezményeket a magyar parlament szintén 1913-ban foglaltatörvénybe. A nemzetközi vöröskereszt javaslatára az I. világháború tapasztalatai alapján Genfben, 1929-ben részletesen szabályozták a hadifoglyokkal kapcsolatos bánásmódot. A Szovjetunió e genfi egyezményt nem írta alá, viszont a magyar törvényhozás 1936/XXX törvénycikkel törvényerőre emelte. 1 1 Részletesen lásd: Hadifogoly magyarok története. Bp. 1930. 232
