Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorútja a távoli keletről a Kárpát-medencébe
Dr. Kéri Nagy Béla: A cigányok évezredes vándorút]a a távoli keletről a Kárpát-medencébe Sem a dualizmus, sem a Horthy-korszak politikusainál nem vetődött fel a cigánysággal kapcsolatos problémák rendezése. A magyar diéta - az országgyűlés - a polgárosodó társadalom, a nemzet továbbfejlődésének vitáiból, a jogalkotás köréből ismét kiszorult a hazai kisebbségek ügye. A téma esetenkénti felvetésével csupán a sajtó egy része foglalkozott. A dualizmus hetven éve alatt a cigányügyet három esetben tűzték napirendre, de a kérdések minden alkalommal csak a felvetésig jutottak el. Sajnos a képviselők többsége nem ismerte fel - vagy nem is akarta felismerni - , hogy törvényben rögzített részletes és hosszú távú tervek kidolgozása és elfogadása nélkül nem lehet a cigányok problémáját megoldani. Gyakorlatilag a cigány kérdés ügye - részben emiatt is - a kormányzat hatásköréből a közigazgatási apparátusok adminisztratív, bürokratikus ügyintézési mechanizmusába került. 20 A cigányok felemelkedéséért József főherceg (1833-1905) vállalta magára a legtöbb anyagi áldozatot. Bánkút és Alcsút környéki birtokain saját költségén cigánytelepeket hozott létre, és gondoskodott az ottaniak foglalkoztatásáról is. Az Alcsúton építtetett cigányiskolában rövid idő alatt - speciális módszerekkel -jó eredménnyel vizsgáztak a cigány gyerekek. Kísérlete azonban a hatóságok, az állam és a lakosság többségének passzivitásán és ellenállásán megbukott. A cigányok, látva a széthúzást, fokozatosan elszökdöstek a területről. 21 A századforduló körüli intézkedés-tervezetek általában a kóbor cigányok 22 erőszakos letelepítését célozták, de végrehajtásuk elakadt, mivel a dualista-kori cigányság létszámára, életvitelére vonatkozó adatok hiányoztak, vagy egyáltalán nem álltak az illetékesek rendelkezésére. Ezt a hiányosságot az 1870-es évektől kezdődő cigánytörténeti kutatás pótolta, de a cigányromantikát idéző felmérések, tanulmányok nem érintették az alapkérdést, a cigány és nem cigány lakosság kapcsolatát, a cigányság társadalmi felemelkedésének lehetőségét. Kiszolgáltatottságukért a publikációk többsége magát a cigányságot tette felelőssé. A fejlődő ipari termelés és szolgáltatás megjelenésével fokozatosan csökkent a cigány iparosok gyengébb minőségű termékei iránti lakossági igény. A szükségleteket a kiépülő kereskedelmi hálózat olcsóbb és bővebb választéka egyre hatékonyabban elégítette ki. Ebben a helyzetben a cigányok problémáját a többi perifériára szorult csoport gondjaival együtt kellett volna a kormánynak megoldania. A mikéntre és a hogyanra Finkey Ferenc kutató közel száz éve zu Pomogyi 1984, Dr. Kéri Nagy 1988. 21 Ortutay 1914. 2 A kóbor cigányok száma - az 1893-as összeírás szerint - a 275.000 fős összcigányságon belül meglehetősen alacsony volt, nem érte el a 10.000 főt. 21
