Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Banicz László: Adatok a barcsi pénzügyőrség történetéhez

Banicz László: Adatok a barcsi pénzügyőrség történetéhez Az ország területét a honvédség vegyesdandár-beosztásához hasonlóan hét vámőrkerületre osztották: Budapest, Debrecen, Győr, Kaposvár, Miskolc, Szeged és Szombathely székhellyel. A kerületek szakaszparancsnokságokra, azok pedig vámőrsökre tagolódtak. Az 52 szakaszparancsnokság alá egyenként 3-6 határszéli vámörs, határátlépőnél utasellenőrző vámörs tartozott. A 4. vámőrkerület - Kaposvár - alárendeltségében a gyékényesi, a babócsai, a barcsi, a sellyei, a siklósi, a magyarbólyi és a mohácsi szakasz működött. Barcshoz tartozott a péterhidai, a barcsi, a drávaszentesi és a Kraucerea-pusztai vámőrs.

22 A pénzügyőrség és a vámőrség, egy különös, és közel sem tökéletes szimbiózisban működött. Az ellentétek a két testület jellegéből eredtek. A vámőrség kifejezetten katonai szervezet volt, és az ország határainak védelme érdekében hozták létre. A trianoni „béke"-szerződés katonai előírásait ellenőrző bizottság tagjai elől ezt az alapvető és elsődleges feladatot el kellett rejteni.

23 Ennek egyik módja az volt, hogy - hasonlóan a többi ilyen jellegű szervezethez - egy polgári tárca irányítása alá helyezték. Ez ebben az estben a Pénzügyminisztérium XIX. osztályát jelentette. A pénzügyigazgatás irányítói attól tartottak, hogy a határjövedék ellenőrzése ennek ellenére kikerül a kezükből. A katonapolitikai és financiális érdekek között feszülő ellentétet úgy próbálták feloldani, hogy a vámörsökhöz pénzügyőr altiszteket rendeltek ki. Az 1924. évi 444/PM számú rendelet értelmében a vámőrség elsődleges feladata a határőrizet, a gazdasági csak másodrendű.

24 A vámjogról szóló 1924. évi XIX. törvénycikk hatályba lépését (1926) követően egy pénzügyminiszteri rendelet értelmében a vámhivatali segédszolgálat mind a belterületen, mind a határőrkerületekben és a határokon a pénzügyőrök feladata. A vámjövedékekkel kapcsolatos eljárások szintén visszakerültek a pénzügyőrség szolgálati körébe. Az első önálló magyar vámtörvény 1951. október l-ig volt hatályban. 1925-ben a barcsi pénzügyőri kerület ellenőrzése alá 71 község - barcsi, szuloki és szigetvári szakaszokra osztva - és 52 kilométer hosszúságú országhatár tartozott. A kerület vezetője Baralyi Finta István, a barcsi szakasz parancsnoka Albert Mózes szemlész, beosztott szemlész Szerecz Vendel és Veréb Nándor. Fővigyázók Bakos Lajos, Ember Géza, Kolsovszky János, Kun József, Nagy Imre, Nagy Jenő, Paulin József. Vigyázók Angyal János, Becsei Ferenc valamint Benkő Barna.

25 11 Ardai 1925. 70-71. 23 A Katonai Ellenőrző Bizottság valójában képtelen volt feladatának teljesítésére, bár ismerték a rejtett katonai alakulatokat. Hazánk a gazdasági krízis miatt még az engedélyezett 35000 fős hadsereg fegyverben tartását sem tudta biztosítani. 24 Joó 2003. 9. 25

^rt/a/1925.249,280. 175