Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Rózsás Márton: Kisebb őrhelyek és erődített templom Barcs környékén

Rózsás Márton: Kisebb őrhelyek és erődített templom Barcs környékén Ha őrhelyként interpretáljuk, úgy tűnik, hogy a helyet nem véletlenül választották ki, hisz a dombon felállított őrtoronyból (góréból) a környéket, a mocsáron átvezető utat szemmel lehetett tartani, sőt a közeli Babócsa várára is rálátás nyílhatott. (A helyi hagyomány szerint „az 1500-as években a törökök szálláshelye volt, egy török basa lakott itt",

14 ami persze megkérdőjelezhető, de utalhat esetleges török kori őrhely-funkciójára.) Feltétlenül megemlítendő - és ez nagyon hasonlít a Drávaszentes-Őrtoronynál tapasztaltakra -, hogy közvetlenül a domb mellett, attól É-ÉK-re ugyancsak ott egy késő középkori falu helye.

15 További kutatást igényel, hogy a természetes eredetű dombot átalakították-e, ha igen milyen mértékben; valóban használták-e védelmi célokra, és ha igen, mikor. Csokonyavisonta-Pusztai rét / Nagypuszta A Csokonyavisonta (Erdőcsokonya) DNy-i határában található templomromról alig találtam irodalmi adatokat. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben említett, ide vonatkoztatható adat a segesdi főesperességhez tartozó Tukana vagy Chuchana falu plébánosát említi, ekkor már templomának állnia kellett.

17 Egy 1455-ből származó oklevél szerint Csokonya falunak „vízzel védhető dombra" téglából épült temploma volt.

18 (3. ábra) A jelenlegi falutól DNy-ra, a Nagypuszta vagy Pusztai rét néven ismert határrészen, a Györgyös-patak nyugati partján, mai állapotában fákkal és bokrokkal benőtt kisebb dombhajlaton találhatjuk a téglatörmelékkel borított, hozzávetőlegesen 30x30 m kiterjedésű romterületet, melyet a „kincskeresők" gödrei szabdalnak.

19 A törmelék között ép téglák és mészben dús habarcsdarabok is vannak, itt-ott emberi csontok is előbukkantak. Ez utóbbi templom körüli temetőre utalhat. A templom környékén mintegy 1 km-es sugarú körben több, egymással össze nem függő régészeti lelőhely található, ezek anyaga a neolitikumtól a 16-17. századig történő megtelepedést igazol a környéken. 14 Papp -Végh 1974. 798. 15 Rózsás Márton terepbejárása, 1993. A jelentés a Dráva Múzeum adattárában (89493), a leltározatlan leletanyag a régészeti gyűjteményben található. 16 Sem Pesty 2001, sem Papp - Végh 1974. nem ismeri, múzeumi-műemléki nyilvántartásban sem szerepel. A mai falu két, egykor különálló település, Erdőcsokonya és Somogyvisonta összeolvadásából alakult ki. 11 Csánki 19\4. 416. 18

/Wer 1899. 60. 19 Rózsás Márton terepbejárása, 1988, 1990. A jelentések a DM adattárában (544-88, 667-90), a begyűjtött leltározatlan leletek a régészeti gyűjteményben találhatóak. 158