Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2007

Rózsás Márton: Kisebb őrhelyek és erődített templom Barcs környékén

ROZSAS MARTON KISEBB ŐRHELYEK ÉS ERŐDÍTETT TEMPLOM BARCS KÖRNYÉKÉN

1 Több évtizedes munka eredményeként 2005 októberében megjelent a Somogy megyében található várakat ismertető monográfia Somogy megye várai a középkortól a kuruc korig címmel, melynek szerzői Nováki Gyula és Magyar Kálmán. Csak üdvözölni lehet ezt a nagy összefoglaló művet, amelyhez a munkát a szerzők - saját bevallásuk szerint is - inkább csak abbahagyták, mintsem befejezték.

2 írásomban három olyan dél-somogyi kisebb objektumot szeretnék bemutatni (illetve felhívni rájuk a figyelmet), amelyek közül kettőnél a mesterséges átalakítás nem bizonyított, őrhelyként való interpretálásuk azonban helytállónak tűnik. A Barcs-Drávaszentesen található kis domb az utóbbi időkig teljesen ismeretlen volt a kutatás számára, a Péterhidán emelkedő Góricdombra már többen felfigyeltek, de felmérése, részletesebb ismertetése és értékelése eddig még ennek sem történt meg. Ugyancsak nem találtuk nyomát az irodalomban annak az árokkal védett középkori templomnak sem, amelynek maradványai Csokonyavisonta határában porladoznak. Drávaszentes-,, Őrtorony " A ma Barcshoz (Somogy m.) tartozó Drávaszentes

3 belterületétől ÉK-re, a Györgyös-patak árterében álló, bozóttal borított kis dombnak „hivatalos" földrajzi neve nincs.

4 (1. ábra) Flórián József egykori drávaszentesi tanító közlése szerint a dombot a helybéli öregek, a földterület egykori tulajdonosa után, Skergula-domb vagy Őrtorony néven emlegették - írásunkban ez utóbbi elnevezést alkalmaztuk. A mintegy 30x20 m kiterjedésű és 4-5 m magas halmot a tőle ÉK-re húzódó, az említett patakra lefutó dombhajlat nyúlványaként a Kenderföld 1 Jelen tanulmány a „Gondolják, látják az várnak nagy voltát..." - Tanulmányok a 80 éves Nováki Gyula tiszteletére. Bp. 2006. című kötetben megjelent írás másodközlése. 2 Magyar - Nováki 2005. 6. 1193-ban a patakot aqua Zuduryg (MOL. DI 27), 1250-ben ugyanezt aqua nomine Sudureg (Szentpéteri 1923. 927.), 1231-ben a települést predia Scederweg (HO VIII. 27), 1398-ban Zederegh néven említik (Mályusz 1951, 5302) 4 Rózsás 2002.a; Papp - Végh 1974. 806-807. 153