Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Ander Balázs: Adatok az egyházi nagybirtok történetéhez a Barcsi járás horvát falvaiban a 19-20. század fordulóján

Ander Balázs: Adatok az egyházi nagybirtok történetéhez a Barcsi járás horvát falvaiban számosállat-állomány nagysága. S hogy miféle furcsa szerzet ez a bizonyos számosállat? Virtuális, csupán a statisztikai számításokban létező „élőlényről" lévén szó, ez talán némi magyarázatot igényelhet. Az egyszerűsített metodika és az itt felhasznált számítások szerint egy számosállat egyenlő egy szarvasmarhával, egy lóval vagy tíz sertéssel illetve juhval. A szóban forgó horvát falvak átlagos értéke mintegy huszonöt százalékkal a Somogy megyei szint fölött található! Lakócsa (2875 kh), Potony (1538 kh), Szentborbás (963 kh) és Tótújfalu (1164 kh) összevont szántó-rét-legelő területei 6540 holdat tettek ki, amelyre a községek fentebbi sorrendjében 933, 972, 677 és 669 tehát 3251 számosállat jutott, kataszteri holdanként mintegy 0,5 darab statisztikai egyedet eredményezve a megyei 0,39-el szemben! Mi volt ebből a Zselicszentjakabi apátság illetve az önálló horvát kisgazdák saját produktuma? Az egyházi latifundiumot vizsgálva megállapítható, hogy 3.783 holdas - állattenyésztés szempontjából számbavehető - területein 856 számosállatot találhatunk az 1895-ös felmérés adatai alapján, és ez csak 0,23 egyedet von maga után kataszteri holdanként. Szóval, a falvak amúgy is jó eredményeiért a községek parasztgazdáit illeti a dicséret! A szántó-rét-legelő területeknek csupán a 42 %-át, de ezzel szemben a számosállat-állomány 74 %át paraszti birtokosok tartották a kezükben, s mindebből könnyen kikövetkeztethető, hogy náluk az egy kataszteri holdra jutó számosai lat-index 0,87 volt, ami majdnem négyszerese a járásunkbeli úri, tőkés és egyházi nagybirtokok értékeinek, és több mint a duplája az átlagos somogyi szintnek! De a horvát falvak kisbirtokosai a Barcsi járás átlagos kisgazdáit is lekörözték az állattenyésztés intenzitásának terén, mert ez a mutató az ő körükben is csak 0,57 számosállat / kat. hold volt. Ismét egy bizonyítéka annak a felvetésnek, hogy a horvát gazdák - túllépve a gabonatermesztő parcellák kiterjesztésének sikertelensége feletti meddő letargián - igenis nyitni tudtak egy olyan ágazat felé, ahol nagyobb munkaerő befektetéssel és kitartó szorgalommal valamelyest kompenzálni tudták az alapvető hátrányokat. Mélyebb elemzést igényelne annak a problémának a kifejtése, hogy mi okozta az ezt követő stagnálást. 1911-ben ugyanis ismét készült egy felmérés, amely Magyarország állatlétszámát újfent összeírta.

14 Ennek eredményei szerint a négy falu számosállat-állománya az eltelt több 13 Magyar statisztikai Közlemények - Új folyam. A magyar szent korona országainak mezőgazdasági statisztikája. K.k. (Az összeírás eredményei községenkint) Budapest, 1897. 166-169, 174-177, 182-185. 14 Magyar Statisztikai Közlemények - Új sorozat. 41. kötet: A magyar szent korona országainak állatlétszáma az 1911. évi február 28-iki állapot szerint. Budapest, 1913. 54-57, 74-77. 94