Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Mészáros Ádám: Horvátok és magyarok a 18. századi Barcson

Mészáros Ádám: Horvátok és magyarok a 18. századi Barcson nem jellemző. Mészárszék nincs a faluban, viszont van egy kocsma, amit a falubeliek tartanak fenn, és cenzust fizetnek. A Rinyán két alulcsapó, egy-egy kerékre épített malom is található, az egyik Darányi János és Koskán Mihály, a másik a Persits család tulajdona. A község szőlőhegye újonnan telepített, „alávaló" bort terem. 25 örökös jobbágy, 12 szabad menetelű jövevény, 38 házas zsellér és 28 hazátlan, más házánál lakó zsellér élt ekkor a településen.

16 Barcson is világosan látszik, hogy az úrbéri földeket a falu, mint közösség kapta, és sokáig a közösség közösen adózott utánuk. Miután azonban a földesúr végrehajtotta az úrbéri rendezést, megkezdődött a telkek szerinti adózás, ami a jobbágyság erősödő differenciálódását hozta magával. A telkesek és a zsellérek közti határvonal egyre inkább átjárhatatlanná kezdett válni. Barcs horvát faluközössége a 18. század derekán A látványosan növekedő község gyarapodását az 1739-től 1740-ig pusztító újabb, országos méretű pestis akasztotta meg ismét. Ezután zömmel szlavóniai jobbágyság költözött Barcsra. A horvátság beköltözésének mértékét az 1767ben keletkezett úrbéri összeírás névanyaga jól szemlélteti.

17 A barcsi lakosság a nagy pestis utáni években már túlnyomórészt délszláv családnevű jobbágyokból állt: az 1767-ben összeírt 54 családfő közül 40-nek a neve bizonyosan horvát, s legfeljebb 14 tekinthető csak magyarnak. Az ütemes horvát beköltözés mellett a magyar családok elhorvátosodása is megfigyelhető. Ennek az érzékeltetésére olyan, főként származási helyből képzett családnevekre hívjuk fel a figyelmet, amelyek a horvátsághoz semmiképpen nem köthetők, mégis a kaj-horvát -ec végződéssel szerepelnek az összeírások rovataiban és az anyakönyvek lapjain. Ilyen családnév az Orgovánecz, ami a család Kecskemét környéki lakhelyének emlékét őrzi,

18 de említhetjük a már korábban megjelenő Baglasics (Baglyas), Erdélyecz (Erdélyi) és Gadanecz (Gadányi) neveket is. A század közepe táján az egész megyében érzékelhető népességgyarapodás okai közül a lecsapolások és az erdőirtások folytán jelentősen megnövekedett, művelés alá vonható földterületeket és a pozitív demográfiai mutatókat kell kiemelnünk. A Dráva mellett fekvő Barcson és több más környékbeli településen azonban hathatósan erősítették ezt a tendenciát a folyó túloldaláról átköltöző horvát földműves családok is. 16 MOL P. 623. X. к. 30. es. - Ld. még erről: Keszthelyi 1964. 23-28, Rózsás 2005. 17 SML IV. A 1. g. Departamentum Urbariale. 18 Feltehetően a török alatt az Alföldre költözött, s onnan visszatért somogyi családról van szó, melynek eredeti neve feledésbe merült, s megkapta az Orgovanec (Orgoványi) nevet. (Iványosi 1981, Szita 1993.5.) Nincs kapcsolata a horvát jorgovan (orgona) szóval. 52