Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006
Vágó Imre – Rózsás Márton: Egy elfelejtett professzor. Adatok dr. Horváth Béla szemészprofesszor életművéhez
Vágó Imre - Rózsás Márton: Egy elfelejtett professzor. Adatok dr. Horváth Béla szemészprofesszor életművéhez kellemetlenségei adódtak Benj amino Giglinek, amiért a német megszállás alatt is fellépett a Római Operában. Milyen szerencsés az a tudós, művész, aki tevékenységét egy valódi demokratikus társadalomban, szerencsésebb történelmi körülmények között tudja kifejteni! Kovács M. Mária: Liberalizmus, Radikalizmus és Antiszemitizmus - A magyar orvosi, ügyvédi és mérnöki kar politikája 1867 és 1945. között с kitűnő, hézagpótló munkájában érdekes történelmi és lélektani hátteret ad a magyar és külföldi értelmiségi kamarák tevékenységéről. A témához szervesen kapcsolódik, hogy az 1918-19. évi forradalmakat követően mennyi mérnök - és még több orvos - lépett be szélsőséges, antiszemita mérnöki illetve orvosi kamarákba, többek között a dr. Horváth Bélát már egyetemi évei alatt patronáló dr. Hoór Károly is. Ez a szóban forgó Magyar Orvosok Nemzeti Egyesülete (MONE), amely az orvostársadalomnak kis híján a felét megnyerte tagjai sorába. Mindezekhez érdemes hozzátennem édesapám {Vágó I.) elbeszélését dr. Horváth Bélával kapcsolatban: „Kolozsváron valamilyen jobboldali keresztény orvoskamara elnöke volt, de maguk a kolozsvári, vészkorszakot túlélő zsidók állították, hogy senkinek sem ártott. " Ennek az alábbi valóságtartalmát sikerült megtalálni: A Bp. Főváros Levéltára XXV. 1.a. jelzetű anyagának 88. oldala szerint dr. Horváth Béla kérte négy mentő tanú kihallgatását. A négy személyből az első, Liszauerné, egy zsidó asszony, aki mint munkatárs, igen közel állt dr. Horváth Bélához 4 . A második, dr. Grosz István, a névből ítélve valószínűleg zsidó, dr. Bíró Imréről pedig saját magam is tanúsíthatom hogy zsidó, hiszen személyes ismerősöm lévén több ízben kezelt. A szóban forgó irat fejlécében még szerepel, hogy 1947. november 27-ére kitűzött főtárgyalásra az említett személyek tanúként megidézendők, azonban az iratok szerint - a mai napig ismeretlen okból - nem volt bírósági tárgyalás. Egy, a korral is foglalkozó jogász olyan lehetőséget említett, mely szerint a kitűzött tárgyalást mégis megtarthatták oly módon, hogy a bíró az érintetteket (beleértve a mentő tanúkat is) meghallgatta, de jegyzőkönyvet nem készített, sőt ítéletet sem hozott. Ez úgy volt lehetséges, hogy az ügyet egyenesen a Köztársasági Elnöki Hivatalhoz továbbította, kegyelmi javaslattal. Ha ez, a valószínűleg már sohasem dokumentálható verzió állna fent, akkor dr. Horváth Béla jogi procedúrájának utolsó fehér foltja is eltűnne. Fogva tartásának az vetett véget, hogy 1946. október 2-án a NOT (Népbíróságok Országos Tanácsa) azonnali, feltételes szabadon bocsátását rendelte el rossz egészségi állapotára hivatkozva, dr. Haynal Imre orvosi bizonyítványa alapján. 4 Dr. Horváth Béláné unokahúgának elbeszélése alapján. 155
