Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Mészáros Ádám: Horvátok és magyarok a 18. századi Barcson

Mészáros Ádám: Horvátok és magyarok a 18. századi Barcson A gyarapodás java az 1790-es évek második felére tehető, s egyértelműen a mezővárossá válással hozható kapcsolatba. Ugyanis amíg 1767-ben 48 házzal rendelkező jobbágycsalád élt a faluban, 1794-ben is csak kettővel többet, 50 házat találunk Barcs térképén. Azonban két évvel a mezővárosi cím elnyerése után, 1799-ben már 70 házat számlálunk a település részletes térképén. 1803ban pedig már 86 barcsi családot írtak össze.

30 Barcs térképe az 1799-ből, a főutcából észak felé kiinduló Csokonyai (későbbi Német) és a déli irányba futó Horvát utcával Barcs történetében tehát a 18. és a 19. század fordulója jelentős mérföldkőnek számít. A mezővárosi cím elnyerése Barcs esetében nem csak a lendületes településfejlődés és a lakosság számának ugrásszerű növekedése miatt fontos, hanem azért is figyelemre méltó, mert az 1797-ben kapott kiváltság oly korban született, amikor a földesurak nagy része inkább a már meglévő mezővárosok jobbágy sorba taszítására törekedett, nem pedig újabb privilégiumok kivívására. MOL P. 623. Széchényi es. lt. 243. es. IV. 30. D. és Rózsás 2005. 58