Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006
Mészáros Ádám: Horvátok és magyarok a 18. századi Barcson
Mészáros Ádám: Horvátok és magyarok a 18. századi Barcson Hunkár László Somogy vármegyei szolgabíró 1766. április 24-én kérdezte ki a barcsi jobbágyság képviselőit, hogy a végrehajtandó úrbéri rendezéshez a megye megfelelő információkat kapjon. Miután a vármegye emberei megeskették a barcsiakat, hogy a színtiszta igazat mondják, az országos előírás alapján a következő kérdéseket tették fel a jobbágyoknak: 1. Vannak-e a korábbi időből urbáriumok vagy szerződések a földesúrral? 2. Szokás alapján állapíttattak-e meg a jobbágyok tartozásai? 3. Miféle kedvezményekkel avagy hátrányokkal él a község? 4. Hány hold és milyen minőségű szántóföldet s kaszáló rétet bír egy-egy jobbágy? 5. Hány napi s milyen robotot teljesítenek a jobbágyok? 6. Szedtek-e kilencedet, s ha igen, miből? 7. Milyen más, pénzbeli vagy terménybeni adók voltak szokásban? 8. Hány üres telek van a faluban? 9. Szabad költözködési jogúak-e a faluban lakó jobbágyok? A barcsiak előadták, hogy a nagyjából 28 évvel korábban, Csokonyában tartott úriszék alkalmával elpanaszolták káraikat, melyeket a Dráva áradásai miatt szenvedtek el, ezért a korábbi szerződésüket megújították, így 12 forintot kellett fizessenek minden egész telek után. Ezt követően 1763-ban, mikor is új földesuruk lett, ismét új szerződést kaptak, mely egy egész telek után 16 forintot és évi 40 nap robotot követelt. Mivel azonban részt vettek az 1766. évi jobbágyfelkelésben, Barabás János tiszttartóval megújították a szerződést. Követelték a barcsiak a legeltetés és a faizás jogát valamint a korcsmáitatás jogát Szent Mihály napjától Új Esztendőig. 20 Elmondták, hogy a Dráva áradásai miatt a réteket elönti a víz, ezért nem vagy csak alig jutnak szénához. Előadták, hogy egy egész telkes jobbágy 24 hold szántóval és tíz napi kaszáló réttel 21 rendelkezik, és a bevetett földek holdanként három pozsonyi mérő gabonát 22 teremnek. Sok az árterület, a talaj homokos, nehezen használható. Visszakérték az urasági pusztákat, melyek korábban a jobbágytelekhez tartoztak, de a földesúr elvette tőlük. A „faizás" erdőhasználatot, erdőélést jelent. A falu határához tartozó erdőket korábban a jobbágyok szabadon használhatták, saját szükségletükre tűzi- és épületfát gyűjthettek bennük, az urasággal közösen legeltethettek, és gyümölcsfát is olthattak itt. 21 Egy „kaszáló rét" az egy ember által egy nap alatt lekaszált rét területét jelentette. A rendelkezésre álló eszköztől és a természeti körülményektől függően változó egység volt, általában 800 és 1300 négyszögöl között mozgott. 22 Egy „pozsonyi mérő" űrmértékként 62 liternek felel meg, ami búzában kb. 46,5 kgot jelent. 55
