Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Mészáros Ádám: Horvátok és magyarok a 18. századi Barcson

Mészáros Ádám: Horvátok és magyarok a 18. századi Barcson Barcs népessége a 18. század első felében A török hódoltság után Barcson található, megfogyatkozott, de kontinuus lakosság mellett a barcsi palánkban szolgált szerb katonákat is valószínűleg megleljük, ám ők az 1700-as évek elejére teljesen eltűnnek a környékről. így a települést a régi lakosság maradéka és a környékből beköltözők alkották. Barcs újjáéledése spontán bevándorlás és szervezett földesúri telepítések révén - horvát és magyar családokkal - valósult meg. Lakói 1696-ban már adót fizettek.

8 1703-ban már 14 jobbágyháztartásról, 3 hazátlan zsellérről valamint 2 molnárról tesznek említést a faluban.

9 Hamarosan a Rákóczi-szabadságharc és az azt kísérő pestis újabb borzasztó pusztítást hozott, így végül csak 1711 után kezdődhetett meg az igazán tartós, új honfoglalás. A pestis után a Széchényiek újabb lakókat költöztettek Barcsra, akik részint magyarok, részint horvátok voltak.

10 Az 1710-es évek elején a település lakosságának nagyjából 50%-a magyar, 50%-a horvát volt az összeírt családnevek alapján. A katolikusokat a babócsai plébános, a reformátusokat a csokonyai illetve a darányi lelkész látta el. 1699-ben 10, 1703-ban 14, 1712-ben 15 jobbágycsalád élt Barcson. Az egyes családnevek vizsgálata nem csak az egyes nemzetiségek arányára, hanem esetenként a migráció irányára is rávilágít. Ilyen nevek a magyaroknál a Darányi (ex Darány), a Hedrehelyi (ex Hedrehely) és a Szentlászlói (ex Szentlászló), a horvátoknál a Busatini (ex Buŝetina), a Kalinóczi vagy Kalenovecz (ex Kalinovac), a Krizsanics vagy Krizsanecz (ex Kőrös, ex Krizevci) a Szentmihálicz (ex Szentmihály) és a Turanóczi (ex Turanovac). Az adatokból úgy tűnik, hogy a betelepülők egy Barcs köré rajzolt képzeletbeli, mintegy 50 km sugarú kör különböző pontjairól érkeztek, mind a Dráván inneni magyar, mind a Dráván túli horvát többségű vidékről. Néhány esetben a Barcsról elköltözött családokról is vannak adataink. Egy 1718-ra datált összeírás szerint Gadanecz Márk, Persies János és Szabó Illés a Horvátországban fekvő Mindszent

11 településre költözött, míg 1726-ban az Átadón lakó Horváth György települt át Barcsra. Ugyanebben az évben Nagyatádra Mokra, Ĉepelovac (Csepelóc), Virovitica (Verőce) és Kalinovac szlavóniai településekről érkeztek jövevények.

12 Intenzív kapcsolatot feltételezhetünk a Dráván túli Verőce vármegye, Durdevac (Szentgyörgy), Krizevci (Kőrös) és Koprivnica (Kapronca) városok környéke valamint Somogy vármegye déli része között. 8 Bártfai Szabó I / 442. 9 SML IV. A 1. h. 1703. évi megyei összeírás. 10 SML IV. A 1. h. 46. d. Ö. 49, MOL N. 78, 79. Conscr Regni 1715, 1720. Somogy vm. 11 Podravske Sesvete, Durdevac mellett. - SML IV. A 1. h. 46. d. Ö. 138. 12 SML IV. A 1. h. 26. d. Ö. 55. 1726. 49