Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2006

Vágó Imre – Rózsás Márton: Egy elfelejtett professzor. Adatok dr. Horváth Béla szemészprofesszor életművéhez

Vágó Imre - Rózsás Márton: Egy elfelejtett professzor. Adatok dr. Horváth Béla szemészprofesszor életművéhez - Sajnos, nem -felelte. - Előbb vagy utóbb mindenképpen bekövetkezett volna, ezt már annak idején is meg lehetett állapítani. A szörnyű élmények esetlegfelgyorsították a folyamatot. - És mégis megadta a bizonyítványt? - Miért ne adtam volna meg? Aki azokon a szörnyűségeken keresztül ment, és túlélte, nem kárpótolható semmivel sem, de legalább a hátralévő életét tegyék könnyebbé a kárpótlással. " A most következő adatok még szaktörténészi áttekintést kívánnak, mivel az 1945. évi Igazoló Bizottságok anyagai, illetve a Népbíróságok tevékenysége nincs még teljesen feldolgozva. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában őrzött, dr. Horváth Bélára vonatkozó ABTL.3.1.9.V-83936 jelzetű anyagokat minden valószínűség szerint én (Vágó I.) láttam és kutattam először. Ugyancsak külön tanulmányt érdemelnének a népbírósági akták is. A már említett (és a továbbiakban hivatkozott) levéltári adatok mellett dr. Horváth Béla tevékenységének megítéléséhez felhasználtuk több olyan személy szóbeli közlését is, akik őt személyesen ismerték, vagy a korabeli történelmi eseményekre szélesebb rálátásuk van. A néha egymásnak is ellentmondó elbeszélésekből, publikációkból és hivatalos iratokból az alábbiak szűrhetők ki: Közismert, hogy az 1945-ös választások után - a Kisgazdapárt abszolút többsége ellenére, egyértelmű szovjet nyomásra - a belügyi tárca a Magyar Kommunista Párt kezébe került. Ez nyilván rányomta bélyegét a népbírósági tárgyalásokra is, különösen az ezt megelőző rendőrségi eljárásra, annak ellenére, hogy a Népbíróságok a pár év múlva Rákosiék börtönében mártírhalált szenvedett Ries István vezette Igazságügyi Minisztérium felügyelete alá tartoztak. Tekintettel arra, hogy az ezt megelőző időszak a Szálasi-rezsimbe torkolló, egyre inkább szélső-jobbra csúszó politikai rendszer volt, elsősorban a német megszállás után (bár Horthy kormányzó és szűk köre, élén Ambrózy Gyulával, megpróbált az ár ellen küzdeni, sőt már a Kállay-kormány is borotvaélen táncolt) indokolt volt a népbíróságok felállítása. Abban a politikai légkörben a hitleri kollaboráció exponált képviselői, sokszor köztörvényes gyilkosságokat elkövető nyilas pártszolgálatosok vitathatatlanul megérdemelték a számonkérést és a legsúlyosabb büntetést. De mi a helyzet a kisebb vétségek elkövetőivel és azokkal, akik közé a népbírósági anyag ismeretében - véleményünk szerint - dr. Horváth Béla is tartozott, s akik vezető állásuk megőrzése, vagy politikai tudatlanság, esetleg téveszmék beidegződése miatt sodródtak a szélsőjobb felé? Ez a kérdés más országokban is felmerült. Gondoljunk a néhány éve bemutatott Szembesítés с filmre, milyen meghurcolásnak volt Wilhelm Furchtwängler kitéve. Ugyancsak 154