Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. századfordulóján A SERTÉSTENYÉSZTÉS A szarvasmarhák és lovak után az állattenyésztés kapcsán mindenképpen szólni kell a sertéstenyésztés helyzetéről, annak alakulásáról. Lévén, hogy disznót szinte mindenki tarthatott anélkül, hogy hatalmas befektetéseket kellett volna eszközölnie, jelentősége nem maradt el a két nagylábasjószág mögött. A hetvenes évekre az ősi magyar fajtákat, a félvad kondákban élő, erdőn makkoltatott, gyökereken és gombán tartott szalontai és bakonyi sertéseket teljesen felváltotta az ezeknek és a balkáni sumadia disznónak a kereszteződéséből kitenyésztett, kiváló zsírsertés, a „kondorszőrű" mangalica. A másik nyolc járásban és Kaposváron talált sertések száma 1895 és 1911 között 229.630 darabról 297.176 darabra szaporodott, ami 29,4%-os növekedésnek felelt meg. A Barcsi járás állománya még ennél is gyorsabban emelkedett, mivel ugyanebben az időszakban itt 25047 példányról 35747 egyedre gyarapodott a számuk, igen lendületes 42,72 %-os növekedéssel. Egyöntetű kép - mint az várható - azonban nem adható a járás falvairól. Hét községben ugyanis alaposan megcsappant az állatok létszáma. Ennek a jelenségnek leginkább Szentborbáson (-76,61 %) lehetünk tanúi. Az érzékletes százalékos adatok mellett érdemes megemlíteni, hogy számszerűleg 1479 darabról 346-ra csökkent a sertések száma! A sertésállomány növekedése 1895-1911 Somogy megye a Barcsi járás nélkül Barcsi járás A mangalica teljes térhódítása mellett, korszakunkra esett a simaszörű angol és hazai húsfajták megjelenése (elterjedésről azonban még szó sincs!). Ezek sikere a megye többi területén lényegesen nagyobb volt, mint járásunkban, és a szomszédos dél-somogyi (csurgói, szigetvári) közigazgatásban. 1911-ben ugyanis még mindig csupán 251 darab hússertést jegyeztek föl, ami a 26 község állományának alig 0,7%-át adta. Ezzel szemben az új fajták aránya Somogyban járásunkon kívül átlagosan 9,61 %-ot tett ki. A megyében talált 4993 db hízónak egyébként majd az egyharmadát - 1599 db (32,04 %) - a Barcsi 65