Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Banicz László: 20. századi kálvária – a német kisebbség kitelepítésének politikai háttere

Banicz László: 20. századi kálvária - A német kisebbség kitelepítésének politikai háttere ki. A sztálini totalitarizmus a CSEKA

9 irányítása alatt - Lenin és Trockij közös ötlete nyomán - 1918-1919-ben felállított koncentrációs, „átnevelő táborok", szigorított börtönök rendszerére építve hozta létre azokat a kényszermunka táborokat, melyeket - bár tévesen - összefoglalóan Gulágoknak nevezünk.

10 A táboroknak a politikai büntető szerepük mellett a gyorsított iparosításhoz szükséges „olcsó és mindenre használható" munkaerőtömegeit is biztosítani kellett. A kollektív bűnösség elvének alkalmazása mögött részben ez a szándék húzódott meg. A Gulághoz tartozó munkatáborok foglyainak a száma az 1920as évek végén, részben a kuláktalanításnak köszönhetően több millióra emelkedett.

11 A világháború idején a kollektív bűnösség alapján az NKVD összesen mintegy 5 millió csecsent, ingust, balzárt, karacsájt, krími tatárt, kalmüköt, kabart, volgai németet, lengyelt, lettet, litvánt, észtet, telepített ki eredeti lakóhelyéről, illetve szállított munkatáborokba.

12 1945 után a hadifoglyok és a „malenkij robot"-ra hurcolt kelet-európai civilek emelték a kényszermunkások számát. A generalisszimusz a deportálásokat és a kényszermunka alkalmazását tekintve tehát egyáltalán nem maradt el a Führertől. Ugyanakkor ez utóbbi esetében ismét jelentős különbség figyelhető meg a két diktátor módszereiben. Míg a náci birodalomban a kényszermunka a szó szoros értelmében egyet jelentett az életfogytiglani rabszolgasággal, addig a Szovjetunióban, bár a rabokat akár tíz vagy huszonöt év kényszermunkára is ítélhették, nem létezett életfogytig tartó rabszolgaság. Amennyiben túlélték a kegyetlen táboréveket, jogilag ismét szabad emberekké válhattak. A magyarországi németek repatriálásának előzményei 1945 nyarán a felszabadított és mégis megszállt Magyarország polgárai meglehetősen vegyes várakozásokkal tekinthettek a jövőbe. Az teljesen egyértelmű volt, hogy a szovjet megszállás a magyar kommunisták politikai Csrezvicsnaja Kommissija, azaz Államvédelmi Rendkívüli Bizottság 10 A Gulag az 1930-ban létrehozott Lágerek Főparancsnokságának (Glavnoje Upravlenyije Lagerej) rövidítése. Feladata a munkatáborok irányítása. Kezdetben az OGPU (Egyesített Politikai Főigazgatóság) egyik alosztálya volt, majd 1934-től az NKVD (Össz-szövetségi Belügyi Népbiztosság), 1946-tól pedig az MVD (Belügyminisztérium) része. Eredetileg azok a táborok tartoztak ide, melyekben politikai foglyokat őriztek. Később a kényszermunkatáborok szinonimájává vált. 1956-ban számolták fel. 1 ' Ezzel kapcsolatban megoszlik a történészek véleménye. Egyik álláspont szerint a kuláktalanításnak kiemelkedő jelentőssége volt a táborlakók számának drasztikus emelkedésében, míg mások szerint a rabok csekély hányadát adták a kuláknak minősített személyek. 12 Horváth A. 1996. 87