Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. századfordulóján 200 ezer Ft részvénytőkével megalakult társaság vezetői között szép számmal akadtak igen befolyásos politikusok. 1886-ban Bittó István, majd 1887-ben Biedermann Ottó töltötte be az elnöki posztot. (Ez a tendencia a későbbi évtizedekben is megmaradt, hiszen Somogy Vármegye almanachjának 1908-as kötete szerint ekkor az elnöki székben Széchenyi Géza ült, míg az igazgató­tanács tagjai között Somssich Béla, Széchenyi Ferenc és Thassy Elemér nevével is találkozhatunk.) A telepen egyszerre átlagosan tízezer sertést tartva vállalták a gazdák állatainak átvételét, azok bérhizlalását és értékesítését. 48 Ennek ismeretében, noha a mezőgazdasági összeírások nem szerepeltették a járási adatok között a részvénytársaságra vonatkozó állatlétszámokat, nyilvánvaló az összefüggés a környék megyei szintet meghaladó sertésállomány növekedése és a sertéshízlaló működése között. És hogy mennyire megérte a gazdáknak - nem csak a közeli településekről - igénybe venni a barcsi hizlalda szolgáltatásait, arra kitűnő példát nyújt a mernyei piarista uradalom és a drávaparti cég között létrejött üzlet. 1886/87-ben 800 darab sovány disznójukat - melyek értéke egyenként 18 forint volt - itt felhizlalva 72 forintért lehetett eladni. Darabonként 5 forint tartási díjat fizetve és a takarmányt az uradalom által biztosítva 10815 forint tiszta nyereséget hozott az üzlet az igénybevevő számára. 1913-ban pedig 70 db, 4870 kg összsúlyú süldőt 11783 kg-ra hizlaltak föl 31347,69 korona hasznot hajtva a mernyeieknek. 49 Az üzem sikeres működésének alapfeltételét jelentő kivételes forgalmi helyzetnek a szerepét szinte nem is lehet túlhang­súlyozni. A jó közlekedési feltételeknek hála a szárnyvonalak segítségével nem csak a járás, hanem a megye és Szlavónia soványsertései is könnyen és gyorsan begyüjthetők voltak. A Dunáról a Dráván felvontatott uszályok akár Romániából is hozhattak kukoricát eleségnek, mely tárolása szintén nem okozott gondot. Rendelkezésre állt a megfelelő piac is, mert a Barcs­Nagykanizsa vasútvonal elkészülte után megnyílt az út Ausztriába, aztán Németországba. 50 Az országos jelentőségűvé váló sertéshizlalda fontosságával az állam is tisztában volt, ezért az 1897-ben Somogyon végigsöprő, dühöngő sertésvész után a részvénytársaságot kivonták a zárlat alól, és kiviteli piacnak minősítve engedélyezték az állami sertéspiacot Barcson. A részvénytársaság vezetősége 1897. augusztusában értekezletet tartott, amelyre meghívták Somogy, Baranya és Szlavónia küldötteit is. Itt megállapodás született arról, hogy a céget olyan mintahizlaldává fejlesztik, amely Európa összes államába Mérey 1979. 44-45, Somogy vármegye almanachja 1908-as évkönyv 112. Tóth 1977. 268. Erdősi 1971. 205. 67

Next

/
Thumbnails
Contents