Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. századfordulóján nyújthat kibontakozási lehetőséget. Mivel a földarányok tulajdonképpen évtizedeken át nem változtak a birtokosztályok között és a felesbérleteket is felszámolták 1870 körül Somogyban, a gabonakonjunktúrából való részesedés a legtöbb kisgazdaság számára szertefoszlott. A boldogulásukat eddig egyformán a gabonakereslet kielégítésében kereső kis- és nagybirtokok gazdálkodása ekkor már más irányt vett. A második lehetőségként felmerülő szőlőtermelés járásunkban amúgysem volt jelentős és a flloxéra pusztítása még ezt is visszanyeste. Itteni és megyei szinten sem maradt más út, mint az állattenyésztés olyan modernizált és kiterjesztett változata, amelyet be lehetett illeszteni a kisbirtokok szúk korlátai közé. A közös földek szétválasztása miatt szűkebb területre szorított paraszti állatállományt többé nem lehetett a régi, rideg módon tartani; kénytelenek voltak áttérni az állattenyésztés intenzívebb, korszerűbb formájára: az istállózásra. Mindez nem csak a szántóföldi művelés kiterjedését, a kapásnövények egyre nagyobb arányú termelését, vetett takarmányok megjelenését vonta maga után. Természetes, hogy ilyen tartási körülmények mellett egyes külterjes fajok tartása és tenyésztése oktalan pazarlás lett volna. Ez maga után vonta a kedvezőbb istállózási feltételeket jobban megháláló fajták térhódítását a paraszti birtokokon. A szarvasmarha fajtaváltással kapcsolatban jegyzi meg Király: „A gabonakonjunktúra következtében általánossá váló legelőfelosztás, majd feltörés mennyiségileg egyformán érintette a kis- és nagyüzemet, az utóbbiaknál azonban a viszonylagosan nagyobb legelőrészesedés következtében a számosállatra jutó legelőterület mindvégéig megmaradt az optimum felett. A nyomáskényszer megszűnése által is indokoltan a század végére tehát a kisüzemi állattenyésztés válságba került a ridegtartás tenyészfeltételeinek megszűnése, illetve az állomány pótlására fordítható tőkék hiánya miatt. " 31 1 kataszteri hold szántó-rét -legelő területre jutó számosállatok száma 1895-ben 31 Király 1962. 8. 55 1. Somogy megye, 2. Barcsi járás, 3. 1000 kh-n felüli barcsi járási bérletek, 4. 1000 kh-n felüli barcsi jásási saját kezelésű birtokok, 5. 100-1000 kh közti barcsi járási bérletek, 6. 100-1000 kh közti barcsi járási saját kezelésű birtokok, 7. 100 kh alatti birtokok