Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. század fordulóján a barcsi járás statisztikai adatainak tükrében

Ander Balázs: Szulok mezőgazdasága és agrártársadalma a 19-20. századfordulóján biztosításának szempontjából.

9 Ezért fokozottabb jelentőséggel bírt tehát, hogy ezt a gyengébb képességet miként aknázzák ki. A helyes vetésforgó megválasztásának már csak azért is nagy szerep jutott, mert az 1895-ös összeírás szerint járásunkban a 4290 gazdaságból csupán háromban használtak műtrágyát! (De egész Somogyban is csak 73 olyan gazdaság volt, ahol éltek ezzel a módszerrel.) A Somogyi Gazdasági Egyesület már az 1895. január 28-i sárdi tanácskozásán megfogalmazta az agrártársadalom követeléseinek 18 pontját, amelyek közül a 17. tartalmazta a mezőgazdasági oktatás fejlesztésének igényét.

10 Ez annyiban teljesült, hogy a fentieken kívül a Földmüvelésügyi Minisztérium támogatásával is rendeztek mezőgazdasági felolvasásokat. Az ingyenes, népies előadásokat a járás székhelyén 1899-től Gróf Mihály tanító szervezte. A nagyobb mezei munkákat szüneteltető időszakokban, a téli estéken megtartott továbbképzések főként a talajmüvelésről, a szőlőtelepítésről, a gyümölcstermelésről, a háziállatok megfelelő gondozásáról és a helyes trágyakezelésről szóltak.

11 Mindez óriási hiányt pótolt, hiszen megfelelő szakemberből igen kevés akadt a környéken. Még 1910-ben is csupán 4 kertészt talált a népszámlálás a járásban. (Hármat Barcson és egyet Darányban (igaz, egész Somogyban is csak 34 akadt.)

12 Nagyobb jelentősége lett volna a járásbeli gazdák számára annak a mezőgazdasági iskolának az elindítása, amelyet 1908-ban indítványozott az illetékes minisztérium. Mindebből azonban a Barcsi Képviselőtestület rövidlátása miatt nem lett semmi. A tervezetet - sajnos túlzott bizalommal élve a város gazdasági konjunktúrájának folyamatossága iránt - visszautasították: „Minthogy Barcs község lakossága nem kíván mezőgazdasággal, szőlőműveléssel, kertészettel és állattenyész téssel foglalkozni. "

13 Pedig az addig párját ritkító kisvárosi karrier fejlődése eddigre visszaesett.

14 És ha mindez nem is így történt volna, a hihetetlenül kedvező szállítási és az ebből fakadó kedvezőbb piacra jutási lehetőségeket meglehetősen nagy hiba volt nem kihasználni. Ha az elsősorban ipari, kereskedelmi jellegű Barcs számára esetlegesen derogáló is volt egy ilyesfajta indítvány, járási székhely lévén gondolhattak volna arra, hogy a környező falvak nehézségein talán könnyíthetnének egy ilyen iskola létesítésével, hozzájárulva a gazdaság fejlesztéséhez, annak belterjesebbé válásához. 9 Ujváry 307. 10 Molnár 1929. 34. 11 Újvári 1979. 107. 12 A magyar szent korona országainak 1910. évi népszámlálása. Magyar Statisztikai Közlemények (továbbiakban: MSK) -Új sorozat 48. kötet. Budapest, 1913. 51. 13 SML. Barcs nagyközség iratai V./223-25. Közgyűlési Jegyzőkönyv 25/1908. u

Mérey 1979. 55-61. 46