Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Mészáros Ádám: Németek betelepülése Barcsra 1770 és 1828 között

Mészáros Ádám: Németek betelepülése Barcsra 1770 és 1828 között A barcsi család a földrajzi távolság ellenére élénk kapcsolatot ápolt az őshazában maradt rokonsággal. Több évtizeddel Johann Nikolaus Nöthig Magyarországra költözése után - 1868-ban - érkezett hozzájuk látogatóba egy rokonuk a Majna menti Großostheimből. Ez a rokon itt halt meg Barcson. Síremléke ma is látható a Vasvári Pál utcai temetőben. Összegzés Az 1770-es évekig horvátok és magyarok lakta Barcs néhány évtized alatt jelentős átalakuláson ment keresztül. Nem csak lélekszámban gyarapodott, de etnikai összetétele is gyökeresen átalakult. A német eredetű lakosság túlsúlyba kerülése alapvetően két okra vezethető vissza: egyrészt a Széchényi család által szervezett telepítésekre, másrészt a spontán bevándorlásra, amely a település fejlődésével egyenes arányban nőtt. A németajkúak aránya már a századforduló idejére 50% fölé emelkedett. A barcsi németség 1828-ban is nagyjából tartotta ezt az arányt, ám időközben Barcs lakossága, s köztük a helyi német közösség is összetettebbé, társadalmilag tagoltabbá vált. Az 1828. évi országos népösszeírás

42 összesen 129 családot említ Barcson. A családnevek közel 60%-a német, míg a horvát családnevek 19%-ot, a magyar családnevek 16%-ot tesznek ki. Az összeírás öt cigány családot is említ, akik a város mellett, kunyhókban laknak. A 19. század eleji Barcs tehát egy német többségű mezőváros volt, jelentős lélekszámú, összességében a 40%-os arányt is meghaladó kisebbségekkel. A foglalkozási megoszlást vizsgálva döntő többségben földműves, paraszti életmódot folytató közösséggel állunk szemben, ám figyelemre méltó az iparos családok nagy száma. Összesen 16 iparost találunk a névsorban szereplő 129 családfő között: 2 vízi molnárt, 1 molnárt, 3 takácsot, 2 csizmadiát, 2 szekrénykészítőt, 2 kerékgyártót, 2 kovácsot, 1 kötélgyártót és 1 szabót. Mindez egy nyüzsgő mezővárost és élénk kereskedelmet feltételez. Barcs fejlődése a 18. század utolsó éveiben gyorsult fel, amit talán legjobban a mezővárosi jogállás elnyerése fémjelez. A barcsi németség nagy szerepet játszott a település 18. század végi és 19. századi gyors gyarapodásában, a kereskedelem fellendítésében, és több iparág barcsi megjelenésében is. A Barcsra költözött németekhez köthető a dohánykertészetet és a burgonyatermesztés meghonosítása valamint a len, a kender és a repce nagyobb arányú termelésének megindítása is. 42 MOL N. 26. Conscriptio Regnicolaris 1828. Somogy vármegye 32