Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Mészáros Ádám: Németek betelepülése Barcsra 1770 és 1828 között

Mészáros Ádám: Németek betelepülése Barcsra 1770 és 1828 között 1794-ben 50, 1799-ben már 70 házat számlálhatunk a térképeken, 1803ban pedig már 86 családról tudunk Barcson.

30 A lakosság 2/3-a már 1803-ban is német nemzetiségű volt, és 1805-ben a németek számaránya tovább nőtt. A város lakosságának túlnyomó része római katolikus, kisebbik hányada evangélikus (lutheránus) vallású volt. A katolikus felekezetet a barcsi plébánia megalapítása előtt a babócsai anyaegyház látta el, az evangélikus kisebbség lelki gondozása viszont nem volt megoldott. Barcs 1794-es leírása ugyan arról tanúskodik, hogy van Barcson „lutheránus mester", a szövegből mégis kisejlik, hogy a protestáns jobbágyok nem szívesen telepednek le Barcson, és a régebbi lakók maradása is kétséges ~ éppen a protestáns egyház bizonytalan helyzete miatt. Barcs 1794. évi leírása szerint az evangélikus lelkész a régi kanászházban lakik. Ez „fa talpakra sározott sövényfalra Szalma födélre [épült], van benne egy szoba, egy füstös Konyha, egy Kamra s egy kis fej'szer tűrhető állapotban. Ezen ház a Lutheránus Mesternek engedtetett lakóhelyül ingyen a végett, hogy a Szállók inkább édesedjenek a Barcsi megszállásra. " 1803-ban 14 evangélikus család lakott Barcson. Mivel papjuk ismét nem volt, erősen fontolgatták az elköltözést. Eközben gróf Széchényi Ferenc újabb ötven jobbágy család betelepítéséről intézkedett, ezúttal az észak-csehországi Luzicei-hegység környékéről, a németajkúak lakta Libérée (Reichenberg) vidékéről. Ml Német többségű régiók a 19. századi Cseh- és Morvaország területén 30 MOL P.623. Széchényi cs. lt. 243. cs. IV. 30. D. és Rózsás 2005. 31 MOL P.623. 243. cs. IV. 30. D. Topographica Conscriptio Oppidi Barcs 1794-1813. 26