Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Mészáros Ádám: Németek betelepülése Barcsra 1770 és 1828 között

Mészáros Ádám: Németek betelepülése Barcsra 1770 és 1828 között Német jobbágyok vándorolnak Magyarországra -festmény Telepesek Szulokban és Barcson Szulok 1750-ig a Széchényi család csokonyai uradalmához tartozó puszta volt. Telepítési szerződése 1750. május l-jén kelt,

13 és - mint már említettük katolikus vallású német családok letelepítéséről rendelkezett. Mivel a szerződés 10 évvel az utolsó magyarországi pestisjárvány után kelt, a telepítő Széchényi Lászlót gyaníthatóan nem csak a puszta gazdasági hasznosítása és - talán - a környező református tömb fellazítása, hanem a pestis okozta drasztikus népességcsökkenés enyhítése is motiválta. A demográfiai katasztrófa országszerte újabb telepítési hullámot vont maga után. A pestist követő magyarhoni telepítési szándék újfent visszhangra talált a német birodalomban, és a dél-német falvakat járó toborzók ösztönzésére ismét rengetegen jelentkeztek telepesnek. A toborzás vagy verbuválás a falvakban történt. A magyar földesurak vagy egyházi birtokok képviselői a német birodalom falvaiban népszerűsítették az általuk képviselt uradalmat. A toborzottak rendszerint a szegényebb rétegekből kerültek ki. Miután megváltották magukat a helyi földesúrtól, manumissziót, MOL P. 623. Széchényi es. lt. 245. es. IV. 34. В. 16