Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Rózsás Márton: Törökkori őrhely Drávatamási határában

Rózsás Márton: Törökkori őrhely Drávatamási határában volt, melynek élőállat forgalmáról részletes adatokkal rendelkezünk. Az eszéki híd mellett a Dráván való átkelés réveken és kisebb hidakon át történt, ilyen volt Drávatamásitól DK-re a szentgyörgyi és a valpói rév. Az élőállat export virágkora a 16. század közepén volt, majd a század végére ezen a szakaszon erősen visszaesett. Ennek oka részben a török hódítás, részben a kereskedelem és az úthálózat összeomlása volt.

20 Mindezeket a gondokat tetézték a 15 éves háború kisebb-nagyobb, a környéket is érintő összecsapásai. Ezek egyike okozhatta 1603. okt. 12-én a valószínűleg rövid életű híd és a hídfők pusztulását. A környéken található, őrhelyként is meghatározható objektumok a vízfolyások mocsaras árterében vagy annak peremén helyezkednek el. Alapjuk mesterséges, vagy a célnak megfelelően átalakított természetes dombocska. A mesterségesen emelt domb alakja több esetben csonkagúla, olykor egy természetes földnyelv kiemelkedő részét választották le árokkal erre a célra. Közös jellemzőjük a gondos helykiválasztás mellett az, hogy rajtuk sem szilárd építményre utaló nyomokat, sem felszíni leleteket nem találunk. Barcs környékén Drávaszentesen, Komlósdon, Péterhidán, Háromfán, Babócsán és Kálmáncsán ismertek ilyen kis mesterséges dombok.

21 A dombocskákon nincs, de a közelükben mindig van régészeti lelőhely. Ezek felszíni anyaga a neolitikumtól a 15-17. századig követhető, de a 16. századi anyag már nagyon kevés, a 17. századi pedig szinte elhanyagolható. Lehetséges, hogy az őrhelyek kialakításához néhány esetben felhasználhattak már meglévő, a közelben található középkori településekhez tartozó kis váracskákat is. Erre a megoldásra nézve több adat ismert a 16. századból.

22 A késő középkori-kora újkori őrhelyek/őrtornyok ellenőrzésük alatt tarthatták a fontos útvonalakat, csomópontokat és főként a Dráva mente földrajzi adottságaiból következő átkelőhelyeket. Nem lehet véletlen, hogy még az I. katonai felmérés (1782-85) országleírásában is indokoltnak látták megemlíteni a Barcs közvetlen közelében lévő Komlósdon és Péterhidán található, mocsáron át vezető átkelőhelyet. A péterhidai pont a térképen is jelölve van, a kisebb várak jelölésére szolgáló, csúcsára állított négyzettel, sőt mellette épületet, malA marhahajtó útról, illetve annak forgalmáról nagyon részletesen: Szakály 1973. 21 A Barcs-Babócsa környékén található, mesterségesen emelt vagy átalakított dombocskákról, egy részükről felmérési rajzokkal is: Magyar 1990. 50-55, 102-105. 22 A Kanizsa-patak mentén is alakítottak át középkori váracskákat strázsahelyekké (Pálffy 2000. 26-27). Az I. katonai felmérés országleírásában említés történik például Bézsenynél arról, hogy "Van itt még egy sánc kettős árokkal, melyek védelmi célokra könnyen átalakíthatók" {Dohai 1983. 123). 147