Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Rózsás Márton: Késő vaskori ház Barcs-Pusztabarcsról

Rózsás Márton: Késő vaskori ház Barcs-Pusztabarcsról sen beszélhetünk. Elképzelhető az, hogy a tetőt tartó oszlopok a ház földbe mélyített részén kívül helyezkedtek el, ezt pedig a leletmentés során nem tudtam vizsgálni. Előzőleg utaltam már a házbelsőben talált gödör funkciójának bizonytalanságára. Amennyiben ezt a gödröt cölöphelyként értelmezzük, úgy akár egy centrális tetőtartó oszloppal rendelkező, sátorszerű építményre is gondolhatunk. Ugyanígy csak feltételezés lehet az is, miszerint az objektum a cölöphellyel nem rendelkező, szabálytalan alakú építmények csoportjába tartozik, mely a késő vaskori telepeken nem számít ritkaságnak. Összességében a jelenség egy kb. 3 x 4 m-es, szabálytalan, de az oválishoz közelítő alakú házhoz, vagy más, esetleg ideiglenes tartózkodásra szolgáló építményhez tartozhatott. (2. ábra) Kerámia A házból származó, de a korábbi terepbejárások és leletmentések során összegyűjtött szórványos anyagban is túlsúlyban vannak a kerámiatöredékek. Ezek többsége a korra jellemzően jól korongolt és égetett, színük szürke, fekete és barna, díszítésük körbefutó bordák és besimított vagy bekarcolt hullámvonalak. A finomkerámiák többsége tál, fazék és urna lehetett. Nem elhanyagolható mennyiségben található olyan kerámia, melynek anyagát többkevesebb grafittal keverték, olykor a grafit durva zúzalék formájában került az agyagba. Ezeknek a fazekaknak a pereme duzzadt, olykor „D" keresztmetszetű, a perem alatt hornyolat és borda fut körbe, testük pedig függőleges, illetve ferde (esetleg együttesen mindkettő) befésüléssel díszített.

5 Néhány kerámiatöredéken polírozás és grafitos bevonat is megfigyelhető. Érdekes, de nem szokatlan a korabeli javítások nyomainak előfordulása, azaz az edény töredékeken megfigyelhető átfúrás. A kerámiák másik csoportját az ún. „szkíta" típusú töredékek képviselik. Ezek kézzel formált, barnás színű, durva anyagú töredékek, melyek többnyire kis és közepes méretű edényekhez, fazekakhoz és tálakhoz tartozhattak. Díszítésük a testen illetve vállon elhelyezett bütykök, a perem éle alatt olykor ujjbenyomás-sor vagy bevagdosott halszálkaminta fút körbe. Európában a késő LT telepeken a kézzel készült kerámia és a finom szürke áru rendszerint együtt fordul elő, mint esetünkben is. 5 A grafitos anyagú, duzzadt peremű, befésüléssel díszített fazekak a LT B2 periódust követően tűnnek fel nagyobb számban. - Szabó - Guillaumet - Kriveczky 1997. 89. Két grafitrög is található a Dráva Múzeum régészeti gyűjteményében, melyek szórványként ugyancsak Pusztabarcson kerültek elő. Ltsz. 87.7.61.1-2. 134