Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2005

Botka János: Adatok a Barcs-felső vasútállomás mellett található löszbetelepülés mollusca faunájáról

Botka János: Adatok a Barcs-felső vasútállomás melletti löszbetelepülés mollusca faunájáról 83,22%-a. Abszolút dominancia és konstancia, mert mindegyik értékelhető mintában előfordulnak. Mindkét faj nedvességigényes, hidegtűrő és nyílt területen élő. Ez azt jelenti, hogy hűvös, nyirkos folyóvízhez közeli környezetben éltek. A létszámára nézve harmadik faj a Vallonia pulchella a környezeti hatásokra euryök, azaz tágtűrésű. Az 500 példány viszonylag egyenletesen oszlik el a mintákban. E példányszám az összmennyiség 10,45% -át jelenti. A többi hat csak színező fajként jelenik meg. A szintén hidegtürő és nedves környezetet igénylő Trichia hispida a 19-ből 14 mintában jelen van, de mindenütt kis példányszámban. Csak a második mintában fordult elő Columella columaella. Megjelenése az addiginál hűvösebb éghajlatra utal. A Vitrea crystallina és az Euconulus fulvus fajok kevésbé nedvességigényes hidegtürők. Az E. fulvus mégis inkább nyílt területi állat, a V. crystallina a zártabb területeket kedveli. Mintabeli megjelenésük is utal erre: az E. fulvus a korábbi, nyíltabb terepet mutató, az utóbbi faj pedig a lassan melegedő és ezért záródó növényzetre utal. Érdemes ehhez összevetni a V. crystallina és a Truncatellina cylindrica fajok mintánkénti eloszlását, párhuzamot mutat. Az Aegopinella púra három leletéből kettő szintén a fenti eloszláshoz közelit, /lásd: 1. táblázat, 2. ábra/ Az éghajlat módosulását jelzi a Tuncatellina cylindrica megjelenése, mivel ökológiai igényei mások, mint az eddigi fajoké. A 13. mintától a 18. mintáig folyamatosan jelen van a 88 db a teljes faunalista 1,85%-a. Ez a legmagasabb a színezőfajok között. Egyértelművé teszi az éghajlat szárazabbá és melegebbé válását. Az egyedszám mintánkénti változása, illetve a tömegfajok egymáshoz viszonyított eloszlása 12. ábra/ szintén jól érzékelteti az éghajlat és életkörülmények egymást gyorsan követő, apró, de a faunára komolyan ható változásait. Feltűnő, hogy amíg a 7. minta normális megoszlásokat mutat, addig a 8. teljesen üres. A következő három mintában látszik a fauna lassú regenerálódása, majd beállása egy állandó szintre, a 17. mintánál. A 18. minta egyedszáma kiugróan magas. 901 db, ami az összes egyedszám közel 19%-a. Ennek a kutató szerint két oka lehet. Az egyik a környezet pillanatnyilag rendkívül kedvező adottság-együttese. A másik elképzelés szerint a szél és a csapadékvíz az egyenetlen terep mélyedéseibe összehordott héjakból kialakított egy - az átlagos eloszlástól eltérő - sírközösséget, ún. tanatocönózist. A 19. és 20. minta rendkívül gyors egyedszám csökkenést mutat. A 21. mintától kezdve még héjtöredékek sem találhatók. Ennek oka lehet az éghajlat 114