Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve

Banicz László: Kisvárosi történet - Barcs 25 éve biztosítottnak a feltételeket. A közigazgatási átszervezéssel kapcsolatban, 1966-ban merült fel az az elképzelés, mely a barcsi járást is beolvasztotta volna a nagyatádiba. A tervezet ellen kezdetben határozottan tiltakozott a megyei vezetés.

l Alig két év elteltével viszont már ők álltak elő egy új területszervezési javaslattal.

2 Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága az 1968. május 7-ei ülésen fogadta el ezt a javaslatot, melynek fontos pontja volt Nagyatád és Marcali várossá fejlesztése. A tervezet szerint - összhangban az állami tervekkel és előterjesztésekkel - a járások szerepét és feladatait az urbanizáció hatásaihoz kell igazítani. Ez azt jelentette, hogy a községek felett csak irányító és ellenőrző szerepet biztosítanának, míg a városok automatikusan kikerülnének a járási szervek hatásköréből. A járások átszervezésének része a közös községi tanácsok - a jellegzetesen aprófalvas Somogyban ez logikus is lehetett volna - megszervezése is, mely az 1970-es évek közepére lényegében befejeződik. Az átszervezés egyben azt is jelentette, hogy az egyes járások területe és hatáskörejelentősen csökkent, ami indokolttá tette bizonyos területek összevonását. Ez az elgondolás volt az alapja a csurgói és a barcsi járás 1969 végére javasolt megszüntetésének.

3 A fent idézett ülés évében azonban jelentős változások történtek az országos politikában, és ezzel összefüggésben a gazdaságpolitikában is. Az 1968-ban elindított új gazdasági mechanizmus felértékelte Barcs adottságait, amit jelzett az is, hogy az iparfejlesztésre kijelölt települések közé sorolták. Ennek megfelelően az 1970-ben tartott Somogy Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsági ülésein a barcsi járás Nagyatádhoz történő csatolása már nem kerül szóba.

4 Felülvizsgálták a korábbi terveket és 1971-ben a kormány az országos településfejlesztési koncepciójában részleges középfokú központnak jelölte ki az 1970-ben, története során immár második alkalommal nagyközségi címmel büszkélkedő Barcsot.

5 Ez tulajdonképpen nem jelentett mást, mint a település városi szerepre való kijelölését. Barcs és a környező falvak lakosai mindazonáltal - a mezővárosi privilégium 1797-ben elnyerésének köszönhetően - már réges-rég óta megelőlegezték ezt a címet a községnek. Pedig ebben az időben, az évtizedes fejlesztések ellenére Barcs még messze állt attól, hogy város legyen. 1 A Megyei Tanács és a VB vezetői azt javasolták, hogy a nagyatádi, csörgői és barcsi járások egyesítését fontolja meg a tervezet. Barcsnak adjanak egy év haladékot. Az ügyben megbeszélést folytattak a Minisztertanács Tanácsszervek Osztályának vezetőjével is. Hasonló levelet küldött Németh Ferenc megyei első titkár Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács Elnökének 2 Ennek alapján 1968. december 31-ei hatállyal várossá nyilvánították Siófokot és megszüntették a tabi járást. Siófok várossá szervezésével a megyében a városi lakosok száma 13,9%-ról 18,6%-ra nőtt, az országos arány 43,9%. A megye városhálózata továbbra is rossz, a déli és nyugati részen nincs még város. 3 SML: MSZMP S.M. Biz. Titkári /6. 33. Somogy közigazgatási átszervezésével kapcsolatos iratokból 1965-83. 4 SML: Somogy megyei Tanács 14/1970/1.27./ VB. sz. határozat 5 1007/1971. (III. 16.)Korm. sz. határozat az országos településhálózat-fejlesztési koncepcióról. III. fej. ő.cpont. 22