Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. századfordulóján ami ugyancsak a Széchenyiek tulajdona volt

1

. Négy helyen volt tehát cseléd-, hatban arató-, háromban pedig vegyes cseléd- és aratósztrájk. A járás uradalmaiban így a somogyi átlagot jóval nagyobb arányban meghaladva került sor a pusztai cselédek megmozdulásaira! Ezek a mozgalmak amilyen hirtelen felbukkantak, olyan gyorsan véget is értek. Szervezetlenek voltak, a közigazgatás pedig az alföldi példákon okulva alaposabban felkészülhettek ezek elfojtására. A kritikus, forrongó helyekre karhatalmat vezényeltek. Csendőrszuronyok árnyékában és a katonaság fenyegető jelenlétében folytak tehát a mezei munkálatok... A Somogyvármegye 1905. július 5-6- és 7-i számaiban részletes tájékoztatást adott a megye egyes járásaiban kialakult feszült helyzetről. Innen tudjuk, hogy Bolhóra tíz fős csendőralakulatot, Homokszentgyörgyre a később legendásan híressé vált kaposvári 44. gyalogezred „rossebbakáinak" egy századát, Barcsra a pécsi 52. gyalogezred egyik századát, Belcsapusztára kilenc, Visontára pedig hat csendőrt vezényeltek ki. De nem bántak kesztyűs kézzel a közvetíteni próbáló szociáldemokratákkal sem. Homokszentgyörgyön letartóztatták a megegyezés kieszközlése céljából odaérkező két szociáldemokratát, köztük az erdőcsokonyai Gyura Jánost, a járásszerte jól ismert és a hatóságok által veszélyes felforgatónak tartott aktivistát. Noha 410 holdnyi (!) bérelt és saját földdel rendelkezve komoly birtokosnak számított, mégis a Dél-somogyi földmunkások vezéralakjává vált. Az ő összefogásukra hozta létre az 1904. augusztus 28-i csokonyai szociáldemokrata gyűlés után - a később természetesen a belügyminisztérium által nem engedélyezett - Csokonyai Általános Képzőegyletet.

2 Az 1905. július 12-én az ,alkotmányvédő" megyék sorába lépett Somogy is megkapta Fejérváry miniszterelnöktől a következő év március 12-én a maga teljhatalmú királyi biztosát Sulyovszky Dezső személyében, de miután április 7-én felállhatott Wekerle Sándor koalíciós kormánya, a helyzet - legalábbis ami a nagypolitikát illeti - normalizálódott.

3 A sztrájkok azonban a következő esztendőben sem maradtak el. 1906. július 20-án Jéki György birtokán, Barcs-gulyástanyán tört ki aratómegmozdulás, míg szeptember 6-án Lajosháza-pusztán hagyták abba a munkát az uradalom alkalmazottai.

4 A cselédek és mezőgazdasági munkások elégedetlenségeinek ilyen mértékű kitörése, amelyet ebben a két évben tapasztalhattak meg a nagybirtokok gazdái, mindenképpen cselekvésre ösztönözte az országos vezetést. Tarthatatlan volt az a véle1 Mérey 1956. 182-187. 2 Mérey 1956. 101. és Dombóvári 1986. 355-356. 3 Szili 1974. 252. 4 Marék 1965. 50. 97