Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004
Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján
Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. századfordulóján A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy ugyanekkor a halálozási listát is ők vezették: 31,8; 27,6 illetve 28,3 ezrelékkel, ami meglehetősen megdöbbentő egészségügyi viszonyokra enged következtetni a 80 %-ban református Komlósd 15,5; a Barcsi járás 23,3, valamint Somogy megye 23,4 ezrelékes jelzőszámainak fényében. Annak ellenére, hogy a természetes fogyás „csupán" három községben volt megfigyelhető, a népesség száma azonban ennél jóval több községben csökkent az eltelt 10 év alatt. 1910-ben már 12 olyan falut találunk, ahol kevesebb éltek, mint 1900-ban. Ezek közül ötben 5 % alatt maradt a lakosság létszámának apadása (Darány -0,7 %; Kálmáncsa -0,35 %; Péterhida -1,33 %; Szulok -4,42 %; Tótújfalu -2,45 %), hatban elérte ugyan az 5 %-ot, de még tíz alatt maradt (Drávagárdony -6,16 %; Drávaszentes -5,35 %; Kastélyosdombó -8,1 %; Komlósd -5 %; Somogyaracs -5,52 %; Somogyvisonta -8,46 %), Istvándiban azonban a lakosság 1361-ről 1189-re csökkenve -12,64 %-os negatív rekordot döntött! Ha a SML iratanyaga között fellelhető közgyűlési határozatok bábaaszony-fizetésekre vonatkozó végzéseit megvizsgáljuk, nyilvánvalóvá válik, hogy ilyen csekély bérezés mellett nem lehetett komolyan elvárni, hogy szülésznők lelküket kitéve küzdjenek a népességfogyás ellen, vagy ne váljanak maguk is magzatelhajtások bűnrészeseivé. Barta József somogyvisontai bíró Sárközy György barcsi főszolgabíróhoz intézett 1903. január 20-i 804/903. számú jelentésében arról számol be, hogy a község alkalmazásában álló Tamás Illésné (szül. Vajda Erzsébet) bábaasszony fizetését évi 120 koronára emelik, amiből azonban annak évente - a falu által megelőlegezett képzési költségekre - 32 k-t kell letörleszteni. (A község szülésznőjének korábbi javadalmazása az 1894. március 12-i képviselőtestületi gyűlés határozata alapján 50 korona volt, amelyhez születendő gyermekek után, azok szülei által fizetendő egyszeri 3 korona is járult). 1 A barcsi képviselők 1908. december 5-én emelték fel az ottani bába fizetését évi 100 koronáról 240-re, amely mellé születésenként még 2 К járt. 2 Mindez nevetségesen alacsony volt, ha például az itteni rendőrök 1912. január 1-től 800 K-ról 1000 K-ra megemelt fizetéséhez 3 , vagy ha akár az 1904-es átlagos női cselédbérhez (296 K) 4 viszonyítjuk. Mindezek alapján tehát nem volt megalapozatlan Széchenyi Imre, Széchenyi Aladár, Arany Bálint és a református lelkészek félelme. Az állam vezetése az álságos 1 Somogy Megyei Levéltár: Csokonyavisontai Körjegyzőség iratai V/234. 2 SML: Barcs nagyközség iratai V/223. 26 valamint 93/3121. sz. 3 Uo. V/223. 25 valamint 12/68.69. 1912. kgy. 4 Mérey 1956. 40. 116
