Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. századfordulóján és az ezután kibontakozó nemzeti ellenállás. Nem történt ez másként Somogyban sem. ,,A politikai krízis elmélyülésével a megyében kibontakozó agrármozgalmak mind nagyobb gondot okoztak a kormánynak és a törvényhatósági bizottságnak egyaránt. A belügyminisztérium már 1905 tavaszán olyan jelzéseket kapott, miszerint a falvakban az agrárproletárok harca várható a nyár folyamán. " l S a politikai jóslat beteljesedett. Gróf Hoyos Miksa németladi birtokos szerint Somogyban 24 cseléd- és 90 aratósztrájk zajlott le 1905-ben.

2 A szakirodalom alapján a mezőgazdasági munkásság sztrájkjai három fő csoportba sorolhatóak. Május vége felé az emberek által csak „robotnak" nevezett ingyen-, főként kapás munka ellen lázadtak, amelyre az ínséges télutó hónapjaiban, mikor megkötötték az aratószerződéseket, kényszerből még igent mondtak. Júliusban, az aratás idején a terményrészek felemelését követelték; augusztus környékén, a csépléskor pedig rendszerint a munkabérek kifizetésével kapcsolatos visszásságok keltettek ellenállást. Mindez nem volt független az ipari dolgozók munkabeszüntetéseitől sem. Közvetlen példák és szociáldemokrata aktivisták propagandája is hozzájárult a falvak és az uradalmak népének megmozdulásaihoz. Ugyancsak nagy hatása volt a környék népességére az 1905. július 3-án Kremzír Mór belcsapusztai szeszgyárában kirobbant sztrájknak, a július 6-i 600 kikötői alkalmazott részvételével lezajló munkabeszüntetésnek és a két nap múltán ehhez csatlakozó gőzfürészgyári, illetve a Déli-vasút itteni állomásán fellángoló sztrájknak. De nem volt hiány a mezőgazdasági munkamegtagadásokból sem a Barcsi járás területén. 1905. június 28-án Babócsán, Somssich Béla birtokán tették le a kaszát az aratók, másnap pedig Meiler Rudolf homokszentgyörgyi bérletén tört ki arató- és cselédsztrájk, amit a cselédek július 10-én újfent kirobbantottak. Az Erdőcsokonya községhez tartozó Alexandra-pusztán, amely gróf Széchenyi Géza sajátkezelésű gazdaságához tartozott, június 30-i és július 4-i dátum szerepel először arató-, aztán arató- és cselédsztrájk megindulásának kezdeteként. Július 1 -jén Somssich Viktor és Széchenyi Géza uradalmain hagyták abba a gabona aratását Babócsán és a Barcs melletti Nagyerdő-pusztán. Három nap múlva Solymosi Ödön bolhói, illetve Kremzír Mór belcsapusztai birtokán vette kezdetét arató- valamint arató- és cselédsztrájk. Július 5-én Somogytarnócán, Széchenyi Ferenc sajátkezelésű nagybirtokán az aratók tagadták meg a munkát és a faluhoz tartozó Feri-pusztán a Jéki-féle bérleten tört ki cselédmegmozdulás. Ugyanekkor szintén cselédsztrájkra került sor Somogyvisontán Stauber Albertnek a Széchenyi Dénestől és Imrétől bérbevett gazdaságában, és Kálmáncsa mellett Lajosháza-pusztán is Kronberger Adolf bérletén, 1 Szili 1974.251. 2 Marék 1965. 48. 96