Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Banicz László: Kisvárosi történet – Barcs 25 éve

Banicz László: Kisvárosi történet - Barcs 25 éve kentek a megrendelései, megkezdődtek az első leépítések. Az utcára került emberek zöme a segédmunkások közül került ki. Foglalkoztatásuk szinte megoldhatatlan feladatot jelentett - ne feledjük, hogy a Kemikál átadását követően nem települt a vá­rosba hasonló nagyságrendű üzem - a városban. Ennek a helyzetnek a kezelése érdekében merült fel egy szociális foglalkoztató létrehozásának a gondolata. Ez ön­magában nem jelenthetett megoldást, ezért ki kellett dolgozni a foglalkozás, a szoci­álpolitika, a képzés és a szakember letelepítés stratégiáit. 1 Ezek a körülmények jelentősen hátráltatták a Dél-Dunántúli Tervező Vállalat által 1983-ra elkészített általános rendezési terv megvalósítását. Pedig amint láttuk még rengeteg terület szorult fejlesztésre. A városban komoly gondok voltak, különö­sen a víz, villany - a közvilágítás a hasonló kisvárosokban átlagosan 2,5-szer na­gyobb - és a gázszolgáltatás területén. 2 A város VII. ötéves - az újabb tervidőszak 1985-ben indult - tervi településfejlesztési koncepciójában továbbra is kiemelt he­lyet kapott az oktatási feltételek javítása mellett a városközpontban kialakítandó be­vásárlóközpont terve. Az általános iskolai problémákban azonban egyelőre nem tör­tént előrelépés. Ez részben annak volt köszönhető, hogy Barcs - a városok közül egyedül - nem kapott komplett iskolát. 3 Az általános vélemény szerint az általános iskolai gondokat véglegesen csak egy harmadik iskola építése oldhatta volna meg. A két iskolában a bővítés és a korszerűsítés ellenére a 48 teremből 11 szükségterem volt, nincs szertár, és a városok közül Barcson még mindig kétműszakos rendszer­ben folyt a tanítás. Ugyanakkor a gimnázium épületének és egy 8 tantermes iskola megépítése jelentősen enyhítheti az oktatás gondjait, és a szakmunkásképző bővíté­séhez is adott volt az anyagi fedezet. Az iskolák fenntartási költségei azonban nem emelkedtek, az intézményeknek kellett kigazdálkodni a költségeket. 1985 végére már világos volt, hogy a tervek nem tarthatók. Az 1986-os költség­vetési és fejlesztési tervjavaslatban mintegy 19 millió forinttal volt kevesebb, mint a korábban elfogadott VII. ötéves tervkoncepciójában meghatározott feladatokhoz kellett volna. A tanács 1986-ra 10 millió Ft kölcsönt vett fel, ebből 3 milliót a város­környéki - Csokonyavisonta 2, Babócsa 1 milliót - tanácsok adtak, 10%-os éves ka­matra, 1988. III. negyedévére szóló visszafizetési határidővel. 4 Ez egyben azt is je­lentette, hogy számos beruházást át kellett ütemezni, így a szakközépiskola konyhá­jának bővítését vagy a Művelődési Központ felújítását. 5 A pénzügyi nehézségek el­lenére az intézmények alapvető működésében nem voltak lényeges zavarok, sőt bi­zonyos építkezések- a bevásárlóközpont, a gimnázium épülete -jól haladtak. A kö­vetkező esztendőben viszont kifejezetten rossz gazdasági helyzetbe került a város. 1 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1985. dec. 19. Barcs Város Önkormányzatának irattára 2 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1984. dec. 20. Barcs Város Önkormányzatának irattára 3 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1985. márc. 21. Barcs Város Önkormányzatának irattára 4 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1986. máj. 29. Barcs Város Önkormányzatának irattára 5 Barcs Város Tanácsa VB. jk. 1986. dec. 18. Barcs Város Önkormányzatának irattára 38

Next

/
Thumbnails
Contents