Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004
Vass Oszkár: Egy archaikus táncok – A somogyi kanásztánc
VASS OSZKÁR 1 EGY ARCHAIKUS TÁNCUNK A SOMOGYI KANÁSZTÁNC Ahhoz, hogy Somogy táncairól és táncéletéről érdemi képet kapjunk, nélkülözhetetlen megismernünk, hogy ez a tájegység hol is helyezkedik el a táncos hagyomány európai palettáján. A Kárpát-medence tánckultúrája igen változatos és összetett képet mutat. A gazdag motívum- és formakincs rávilágít táncaink fejlődéstörténetére a reneszánsz időszakig visszanyúlóan. Természetesen nem húzható meg egy határozott kezdeti fejlődéstörténeti vonal, de a kutatásnak határt szab a források számának csökkenése és használhatósága. „A Kárpát-medence mai táncbéli arculatát természetesen elsősorban az improvizatívpárostáncok határozzák meg" - írja MARTIN GYÖRGY, neves tánckutatónk. 2 Ez a tétel arra mutat rá, hogy a reneszánsztól kezdődően az Európán végigsöprő táncdivatok itt, a Kárpát-medencében csapódtak le, és épültek be abba a tánchagyományba, melyben szabadon variálható formában éltek tovább a táncmotívumok, ezzel kialakítva a 18. század végére a nemzeti párostánc-hagyományt. A későbbiekben végbement változások miatt - motivikai szinten - már egy szegényesebb képet mutat tánckultúránk, ugyanis a polgári táncokhoz simulva vagy éppen ezek hatására a domináns elem a forgás lesz. A 20. század elejétől leírt megfigyelések és a későbbi szakszerű lejegyzések már csak egy silányabb formát tudtak rögzíteni. Ezekben azonban tetten érhető még a gazdagabb tánchagyományra utaló múlt. A párostánc-hagyomány mellett kialakult a szólisztikus táncforma is, melyben a motívumvariálás szintén az egyénre van bízva. 3 A tánckutatás feltárta továbbá az európai tánctörténeti vizsgálatok segítségével azt a két történeti stílusréteget, melyek markánsan elválaszthatók egymástól. A régi stílusú táncok közé tartozik a leánykörtánc 4 , а fegyvertánc-botoló-pásztortánc, az ugrós legényes típuscsalád és a régi párostáncok. Az új stílusú táncok képviselői ezzel szemben a verbunkok és csárdások családjai. 1 A cikk szerzője okleveles néptánc oktató, а РТЕ végzős néprajz szakos hallgatója. 2 Martin 1995. 13. - Az improvizáció a legfőbb jellemzője a Kárpát-medence tánckultúrájának, mellette azonban élt a leány körtánc, melynek formája kötöttebb. 3 A szólisztikus férfitáncok mellett él a csoportos forma is, melynek egy része lehet kötött forma is, egy adott pillanatban (pl. körverbunkok). 4 Itt szükséges megjegyezni, hogy a leánykörtáncokban keverednek a régi és új táncstílus vonásai. Az előadásmód kör formája és az énekes kíséret a régi rétegre, a lépésanyag és az énekelt zenei kísérete egy része az új stílusú táncréteg felé mutat. - Martin 1970. 137
