Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Dr. Kéri Nagy Béla: Határvédelem és határkijelölés a Dráva völgyében, 1945-ben

Dr. Kéri Nagy Béla: Határvédelem és határkijelölés a Dráva völgyében, 1945-ben Makay István főhadnagy határőr parancsnok. A polgári hatóságok részéről dr. Urban Ferenc villányi jegyző, Tiborcz József villányi körjegyző, dr. Sebők Kálmán moh­ácsi főjegyző helyettes, Lelkes Péter magyarbólyi helyettes körjegyző, Resch Mátyás bezedeki körjegyző, Molnár János kölkedi körjegyző, Éberst Sebestyén udvari bíró. A villányi demokratikus pártok részéről Czakó Ferenc a kommunista párt titkára, Takáts Gyula szociáldemokrata párti titkár, Veres Dezső kisgazda párt tikár a villá­nyi nemzeti bizottság tagjai. A két delegáció az előző megállapodásokat megerősítette és további kiegészíté­sekben egyeztek meg. Kijelentették, hogy a határ menti súrlódások kiküszöbölésére mindkét fél mellőz minden olyan propagandát, mely sérti a másik nemzetet és népe­it, vagy akár a fasizmusnak kedvezne. Ismét rögzítették, hogy a jelenlegi határkijelö­lés ideiglenesen a „trianoni" határnak felel meg, és a békeszerződés aláírásáig lesz érvényben. Az ideiglenes határvonal kijelöléséről mindkét ország parancsnoksága köteles a katonákat tájékoztatni. A megállapodás a két ország között arra a határsza­kaszra vonatkozik, amely a Duna jobb partjától addig a pontig terjed, ahol a határ a Dráva vonalát elhagyja. Barcsra és környékére külön megállapodást kötnek. Határátlépési igazolványt a helyi polgári közigazgatási hatóságok adják ki, de az illetékes katonai vagy határőr parancsnokságnak a láttamozásával és lebélyegzésé­vel hat hónapig érvényes. A 15 évesnél fiatalabb gyerekek adatait a szülők határátlé­pési igazolványába kell bejegyezni. A 15 évesnél idősebbeknek külön igazolványt kell kiállítani. Az állami birtokon dolgozók földművelés céljából személyazonossá­gi igazolvánnyal léphetik át a határt. Ettől eltérő határátlépéshez útlevél, illetve ví­zum szüksége, amit a külképviseletektől szerezhető be. A kettős birtokosok csak a saját földjükön termelt gabonát vihetik át lakóterületükre. Magyarországról Jugoszláviába visszatérő állampolgároktól a magyar fegyveres erők céljára csak azokat a tárgyakat kobozhatják el, melyek bizonyítottan magyar kincstári eredetűek. A jugoszláv eredetű tárgyakat át kell adni a legközelebbi jugo­szláv határőröknek. Minden más állami eredetű ingóságot, fegyvert a legközelebbi orosz parancsnokságnak kell átadni. A jugoszláv küldöttek arra kérték a magyar ha­tárőrséget, hogy a visszatérő, volt jugoszláv állampolgárságú németeket a határon addig tartóztassák föl, amíg a további intézkedésre nézve előjáróiktól külön paran­csot nem kapnak. Megállapodtak a határátlépési pontokban, amely szerint kisebb határszéli forga­lomban Kásád és Torjánc, Sarok és Lőcs, távolsági határforgalomban Beremend és Petárda, Magyarbóly és Baranyavár valamint Udvar községeknél léphető át a határ. A magyar nyelven szerkesztett és aláírt jegyzőkönyv jugoszláv (horvát) nyelvű for­dítását hat napon belül elküldték a jugoszláv hatóságoknak. Egy orosz nyelvű fordí­tását pedig a villányi orosz parancsnokságának kell átadni. 130

Next

/
Thumbnails
Contents