Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján Az 1900-as esztendőben a járásban 15 olyan település volt, ahol a reformátusok nagyobb (legalább 100 fős) populációt alkottak, s ebből 11 helyen haladta meg százalékos arányuk a 50 %-ot. Ez a tíz év viszonylatában annyit változott, hogy két faluban - Csokonyában és Homokszentgyörgyön - 51,97 és 52,28 %-ról 47,37, illetve 48,97 %-ra süllyedt az arányuk, és ezzel átadták a vezetést a katolikus vallásnak. A 15 községből Rinyaúj népen stagnált a kálvinista hívek száma, hiszen közülük 1910-ben is ugyanennyit (286-ot) írtak össze, mint tíz évvel korábban. Három helyen viszont emelkedett a létszámuk: Barcson 245-ről 289-re, Istvándiban 910-ről 936-ra, Rinyaújlakon pedig 355-ről 408-ra. Valószínűsíthető, hogy az utóbbi esetében tapasztalható kiemelkedő eredmény mögött ott állt Arany Bálintnak, a helyi református tanítónak áldozatos munkája is. A másik 11 faluban ezzel szemben mindenhol csökkenés figyelhető meg. A túlnyomórészt katolikusok lakta Drávatamásiban, Pálfaluban és Somogytarnócán 130-ról 119-re (-8,46 %), 116-ról 106-ra (-8,6 %), valamint 182-ről 151 -re (-17,03 %) fogyatkozott a református vallású lakosság. A maradék nyolc protestáns többségű faluban a legrosszabb eredményeket Visontán, Kastélyosdombón és Csokonyában találni. Ezeken a helyeken 793-ról 714-re (-9,96 %), 435-ről 406-ra (-6,67 %), illetve 1082-ről 1018-ra (-5,91 %) csökkent a reformátusok lélekszáma. A Barcsi járás 11,4 ezrelékes természetes szaporodása egyébként a lengyeltóti járás mögött a második legjobb volt a megyében, amelyben az 1901 és 1910 közötti évek átlagában ez kereken 10,0 ezrelékes volt. Somogyban a tényleges szaporodáshoz képest a tényleges népesség- gyarapodás mintegy 15300 fős negatívumot mutatott, tehát ennyien költöztek más megyékbe, vagy vándoroltak ki másik országba. Ebből a lélekszám deficitből a Barcsi járás 2214 emberrel vette ki a részét. A 26 településből mindössze 4 olyan hely akadt, ahol a tényleges növekedés meghaladta a természetes szaporodást. Barcson 98, Darányban 27, Rinyaújnépen 123, Rinyaújlakon pedig 14 emberrel élt több, mint ami a születések és halálozások számából következett volna. A járásbeli természetes szaporodási adatok közül kiemelkedően jó eredménnyel dicsekedhetett Somogytarnóca, Felsőszentmárton valamint Bolhó, ahol 22,1 ; 17,1 és 17,0 ezrelékes értéket találunk. Három faluban viszont már többen haláloztak el, mint amennyien születtek: Somogyvisontán 5,5; Istvándiban 3,1; Darányban 2,8 ezrelékes volt az 1000 lélekre jutó évi átlagos természetes fogyás. Csak ebben a három községben volt 20 ezrelékes alatti a születések száma, míg velük szemben Bolhó, Felsőszentmárton és Szentborbás katolikus horvát falvai álltak 48,8; 44,7; 44,8 ezrelékes élveszületési rátávaljócskán felülmúlva a megye 33,4 és a járás 34,7 ezrelékes adatait. 115