Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. századfordulóján felekezetek többgyermekes családokat sújtó egyházi adórendszerének megváltoztatása, mivel a néhol akár 6-10 koronás adó mindegyik gyermek után fizetve hatalmas megterhelést jelentett a szegényebb szülőknek. 8. Az óvszerekről szóló 1901/50981. számú belügyminiszteri rendeletet a törvényhatóságok az addigi gyakorlatnál sokkal szigorúbban foganatosítsák. Az OMGE szociális bizottsága mindezeket még azzal is megtoldotta, hogy az egyke elleni védekezést a maga állandó feladatául elfogadta és vállalkozott annak irányítására. A vidéki lakosság körében a jobban jövedelmező gazdálkodás érdekében pedig fokozni kívánták a mezőgazdasági szakismeretek terjesztését, hogy a földművelő családok kisebb birtokon is tisztességes megélhetéshez juthassanak. E kérdéskört érintve, feltétlenül meg kell említeni a Csokonya Vidéki Népnevelési Egylet pozitív hatását. Az egyesület egyik legtevékenyebb és elévülhetetlen érdemeket szerző titkára 1889-1903 között az erdőcsokonyai könyvtáralapító és református tanító Szalóki Dániel volt. A protestáns egyházfi kiváló szervezőkészségének és emberi nagyságának köszönhetően Varga Dezsővel és Arany Bálinttal együtt a vidéki lelkipásztoroknak abba csoportjába tartozott akik áldásos ténykedésének oly sokat köszönhetett nyájuk, a vidék magára hagyatott magyarsága . A főként papokból, tanítókból, uradalmi tiszttartókból, erdészekből és jómódú földművesekből álló egyesület vonzáskörzete Barcstól Homokszentgyörgyig, Babócsától Darányig kiterjedve tulajdonképpen átfogta az egész járás területét. 1913-ig 37 felolvasást tartva olyan ismereteket közvetített, amelyek nélkülözhetetlenek voltak a modernizálódni és polgárosodni kívánó gazdák számára. Mindemellett még volt erejük az egyke-ellenes harcra és a Horvátországba szakadt magyarság pártfogására is!

2 A legfontosabb persze az igazságtalan földbirtoklási viszonyok egészségesebbé tétele lett volna - vélte Széchenyi: „Nem csak a kivándorlásnak, hanem az egy gyermekrendszernek is ebben az aránytalan földbirtok elosztásban kell keresnünk egyik legelterjedtebb indokát. Számtalan példával lehet igazolni, hogy a hol az egykés nép akár tulajdon, akár bérlet útján földhöz jutott, néhány év múlván az állapotok határozottan j avultaké A megyében a népszámlálási adatok ismeretének tükrében valóban meglehetősen aggasztó volt a református népesség csökkenése. És ez nem csupán a százalékos visszaesésben volt megfigyelhető! Az önmagában még tényleges számbeli gyarapodást is jelenthetett volna a katolikus lakosság magasabb népszaporulatának árnyékában megbújva. A helyzet ennél súlyosabb volt, mert a kálvinista hitfelekezethez tartozók abszolút számokban kifejezve is egyre kevesebben lettek Somogyban. Az 1900-as évben összeszámlált 345586 főnyi lakosság 1910-re 365961-re 1 Uo. 30, 32. 2 Bősze 1988. 243-262. 3 Széchenyi Aladár 1901. 26. 113