Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján a teljesen elszegényedő Írország példája alapján.

1 A meghozandó örökösödési törvény kétségkívül hasznos lett volna a kisbirtokok működőképességét fenntartó egység megóvása szempontjából, de aligha tudott volna választ adni arra a kérdésre, hogy hol helyezzék el a föld nélkül maradók seregét. Széchenyi Aladár elnökletével egyébként létrejött a somogyi „egyke-ellenes" bizottság, amelynek irányítása alatt körjegyzőségenként egykebizottságokat hoztak létre, azzal a céllal, hogy tagjaik felvilágosítsák a falvak népét és megtalálják a bajokra alkalmazható célravezető orvosságot. 2 Széchenyi Aladár a népesedési viták somogyi élharcosaként 1910-ben az OMGE szociális szakosztályának felkérésére „Népesedés és nemzeti nagyság" címmel felolvasást tartott. Az előadás anyagát 800 példányban kinyomtatták és azokat a vármegye tisztségviselőinek, valamint a törvényhatósági bizottság tagjaihoz el is juttatták.

3 Az írást olvasva érdekes megvizsgálni, hogy az ügyvéd Neubauer mellett miként vélekedett a kérdésről a nagybirtokos Széchenyi. Munkájával rávilágít az ormánsági nép endogám házassági szokásainak megyénkbe való átszivárgására, és igen határozottan állást foglal a tömeges korai nősülés engedélyezése ellen. „Ezt a véghetetlen rossz szokást Somogy vármegyében is észleltem, hol ritkaság számba megy, ha a nősülendő legény párját a szomszéd faluból hozza meg. Rendesen a legszűkebb rokonságból vagy atyafiságból lépnek egymással házasságra, pedig általánosan tudva van, hogy a beltenyésztés nagyban elősegíti a meddőséget... A meddőségnek és egy-gyermekrendszernek egy másik melegágya a kivételes nősülés. " 4 Ez utóbbi jelenség felelősei között fő helyen említi a mindenkori honvédelmi minisztert, akinek engedékeny magatartása nagyban hozzájárul fiatal, felnőtt életre még éretlen, a gyermekszám korlátozást dogmatikus viselkedésszabállyá emelő szülők hatalma alatt álló gyerekemberek összeházasodásához. Elgondolkodtató adalékként megemlíti, hogy Somogy 1876-ban még 49,5 ezrelékes születési rátája 1907-re 32,l-re süllyedt, de ugyanakkor Bihar románok lakta Vaskohi járásában ez az arány 61,7-et ért el.

5 (A teljes körű kép kialakításához szükséges azonban hozzátenni, hogy az országon belül folyamatos volt a magyarság számarányának növekedése - amely a világháború előttre már 54,5 %-ra emelkedett -, míg a nemzetiségek közül egyedül csak a rutének tudták tartani 2,5 %-os részesedésüket, a többieké pedig kisebb-nagyobb ütemben, de folyamatosan apadt.) A vármegye intézkedései azonban mind hiábavalónak bizonyultak a születések számának emelése érdekében. Hiába rendelték el a főszolgabíróknak, hogy ha lehe1 Széchenyi Aladár 1901. 8. 2 Neubauer 935. 3 Botár 1914. 585. 4 Széchenyi Aladár 1901. 11. 5 Uo. 12-13. 111