Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2004

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján

Ander Balázs: Az agrártársadalom főbb problémái a barcsi járásban a 19-20. század fordulóján ,,Somogy vármegye törvényhatósági bizottsága hazafiúi aggodalommal tapasztalván a kivándorlásnak óriás mértékkel való terjedését, s miután tudatában van annak, hogy a kivándorlás nem rendőri intézkedésekkel, nem is a kivándorlásról szóló 1903. évi 4. te. szigorításával, hanem a nép földéhségének kielégítésével lehet megakadályozni; elhatározza, felirattal keresi meg a képviselőházat aziránt, hogy utasítsa a kormányt olyan törvényjavaslat sürgős beterjesztésére, mely szerint: 1. A hitbizományi rendszer megszüntetendő. 2. A kincstári, valamint alapítványi birtokok mezőgazdaságra alkalmas része parcellázandó. 3. Nagybérlet 500 k. holdon felül nem engedélyezhető. 4. Az állami eredetű papi birtokok csak kis bérleti rendszer szerint kezelhetők. 5. Az adómentes létminimum megállapításával és a másodosztályú kereseti adó eltörlésével új kataszteri becslés alapján a földbirtoknak, úgyszintén mindennemű örökségnek felfelé fokozatosan emelkedő adóztatása hozassék be. " l Bár a kivándorlási hullám az 1907-es esztendőben tetőzött, a Barcsi járás főszolgabírójánakjelentéséből kiderül, hogy a félelmek túlzottnak bizonyultak, és a kivándorlás csak néhány uradalomban érezteti káros hatását. Tömeges cselédköltözésről nem is lehet beszélni az itteni falvakban, a zalai és a bácskai aratómunkások alkalmazásával, helyi napszámosok segítségével és aratógépek beállításával pedig orvosolni tudják a felmerülő problémákat.

2 Kanyar József a népességvesztés kapcsán a kivándorlás szomorú hozadékaként „hét elsüllyedt Atlantiszáról ír.

3 Járási viszonylatban persze nem lehet ekkora méretekről beszélni, de még ha az itteni 941 útlevelet kapó nem is mindegyike élt a lehetőséggel és a kivándorlók közül a megyei arányoknak megfelelően sokan visszatértek, a járás területéről így is legalább félezer ember döntött Magyarország végleges elhagyása mellett. Családtagjaikat is beszámítva tehát legalább hét községre való népesség tűnt el a falvakból ebben a néhány századelős esztendőben s nyelte őket el Amerika roppant olvasztókohója. A kivándorlás mellett a falvak lakosságát másik oldalról sorvasztó veszedelem a jelenig ható káros következményeket gerjesztve - a református kisbirtokosság körében elterjedő egykezes volt. (Szükséges megjegyezni, hogy az egy gyermek-rendszer megjelenésével más nemzetiségek és felekezetek között is találkozhatunk, pl. erdélyi szászok, bánsági svábok, dél-erdélyi iparvidék románjai; vidékünkön azonban ez a jelenség az agrárnépesség körében tulajdonképpen csak a kálvinista kisgazdákat érintette.) A parasztság számára expanzív terjeszkedési lehetőség a községeket 1 Kanyar 1957. 47-48. 2 Szili 1995. 122. 3 Kanyar 1957. 53. 106