Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2003

Mészáros Ádám-Rózsás Márton: „Rablókkali találkozás.” Juhász Mihály németi plébános feljegyzései Gelencsér Józsiról a nevezetes somogyi rablóról

^dŭb^ Mészáros Ádám - Rózsás Márton: „Rablókkali találkozás." rjrrih Juhász Mihály németi plébános feljegyzései Gelencsér Jónsirél, шшшвш a nevezetes somogyi rablóról történt átalakulása, illetve torzulása, hisz az események után alig több mint egy évtizeddel a történetből a valós elemek már szinte teljesen eltűntek.

6 Számunkra a feljegyzés második felében foglaltak az értékesebbek. Az itt elbeszélt események alapján nem csak Gelencsér Józsi és társai személyiségét és gondolkodásmódját ismerhetjük meg, hanem - mintegy az események utóéleteként - bepillantást nyerhetünk a korabeli adminisztráció útvesztőibe, az üldöző és üldözött itt-ott összefonódó, olykor sok megválaszolatlan kérdést felvető érdekeinek világába is. Mielőtt átadnánk a szót Juhász Mihálynak, tekintsük át vázlatosan a somogyi betyárvilág jeles alakjának, Gelencsér Jóskának rövid, de eseményekben gazdag életútját! A szigetvári járás Dráva menti erdőségeiben lévő, szokatlanul nagyszámú csárda és zugkocsma felszámolását a megyei nagygyűlések a 18. sz. végétől szigorú, de végre nem hajtott rendeletekkel mondták ki. Ezek a csárdák megbízható menedéket jelentettek nemcsak a betyárok és szegénylegények, de a velük együttműködő csaplárosok, csavargók, útonállók és orgazdák számára is. A mellettük éjszaka elhaladókat gyakran érte támadás, sőt még a rendre felügyelő pandúrokat is nemritkán puskatűz fogadta odabentről. Ismert „tivornyázó hely" volt környékünkön az 1860-as években a rigóci és a bóki, valamint az istvándi Csillag csárda, a Lanka csárda Lakócsán és a visontai Királyrév csárda. E csárdák gyakran voltak a betyárok és a pandúrok véres összeütközéseinek színhelyei is. Somogy déli részén, Barcs környékén három „jelesebb" banda működött, Kara vagy Zdellár Mihály (Kara Miska), Bergán (Patkó) János és Gelencsér József vezetésével. Gelencsér Jóskáról nem szövődtek legendák, a nép nem foglalta dalba szörnyű tetteit, melyek őt a legrettegettebb somogyi rablóvá tették. Gönczi Ferenc, a somogyi betyárvilág avatott ismerője könyvében „állatias, durva, kegyetlen" emberként jellemzi, rablásairól és gyilkosságairól levéltári adatok alapján részletes leírásokat közöl,

7 Gelencsér és bandája számára egyre ment nemesembert, papot, kereskedőt vagy parasztot kirabolni és megölni, avagy a postakocsit megtámadni és kifosztani. A rigóci csárdás négy fia közül ő volt a legidősebb, valószínűleg 1839-ben született.

8 Testvérei közül István és János is többször összeütközésbe került a törvénnyel, végül mindketten akasztófán végezték. Már apjuk is ismert orgazda volt. A Patkó (valójában Bergán Jancsi) - féle banda szétugrasztása után annak 6 Példa erre a Deák Ferenc kirablásáról előadott és Patkónak tulajdonított eset, holott azt Hajnal Jancsi követte el. Lásd még: 9. sz. jegyzetnél 7 Gönczi 1944, Berta 2002, 250-260. 8 Elfogatása utáni kihallgatásakor 25 évesnek vallotta magát. 68