Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2003

N. László Endre. Aranyászok a Dráván és a Murán

N. László Endre; Aranyásiok a Dráván és a Murán Golub János írja 1903-ban: „Kétségkívül bíztatólag hatott mindenkor a muraközi aranyászokra, hogy az ő aranyukat a királyi „szabadalom levél" legdrágábbnak mondja ki. A fenti osztályozás magyarázata abban keresendő, hogy a mosott arany, származási helye szerint, nem egyformán tiszta, hanem több-kevesebb ezüstöt tartalmaz, ami abszolút értékét csökkenti. Különben a drávai (és murai) mosott aranynak jó híre, hogy legtisztább az e nemű termékek között, régidőktől meg van alapítva..." Csaplovics

3 valóban valóban megbízható adatai szerint „még az 1800-as évek elején is nagyobb terjedelemben űzték itt az aranymosást, amikor több beváltóhivatal működött Várasd és Kőrös megyék területén. A zalamegyei aranyászok akkor főleg Dernyén váltották be aranyukat és 600-1000 aranyig menő forgalmat értek el". Ugyancsak Csaplovics említi, hogy e vidéken oly jövedelmező volt az aranyászás, hogy az olasz csempészek egész bandákban űzték titokban ezt a foglalkozást a félreeső zátonyokon, míg a földesurak, majd - a törvényes szabályozás után - a kincstár véget nem vetett ezeknek az üzelmeknek. Érdekes, hogy még az úgynevezett szakemberek (pl. néprajzosok, geológusok, bányamérnökök, stb.) is aránylag nagyon keveset tudtak az aranymosásról és az aranymosókról a múlt (19.) században és századunk elején, amikor bár veszített már jelentőségéből az aranymosás, s erősen megfogyatkozott az aranyászok száma, de még mindig igen sokan keresték meg mindennapi kenyerüket kizárólag vagy részben ezzel a titokzatos ősi mesterséggel. Egyébként ай aranyászokat bántotta ez legkevésbé. Minél kevesebben és kevesebbet tudtak róluk, annál nyugodtabban dolgozhattak. Most pedig lássuk csak, mit írtak még az első világháború előtt a Murán és a Dráván folytatott aranymosásról? „... A Mura és Dráva folyókban régi idők óta mosnak aranyat. A két folyó mentén lakó vend és horvát népnek Mária Teréziától kapott oklevele van, melyben a királynő privilégiumot ad nekik aranymosásra... A mosás Vasmegye területén kezdődik és Zala, Somogy megyében folytatódik. A két folyamban mosott aranyat a nagykanizsai adóhivatal váltja be: az itt beváltott arany mennyisége 1884-1902-ig összesen 207.49 kilogramm volt, közel fél millió korona értékben..."

4 „... A Mura és Dráva folyókban mosott aranyat a nagykanizsai adóhivatal váltja be. Újabb időben általánosan feltűnt, hogy az évenkint beváltott arany a 10, sőt a 15 kg-ot is meghaladja... Első sorban téves azon adat, hogy csak igen kevés paraszt foglalkozik aranymosással; személyesen meggyőződtünk, hogy nagyobb víz után a lakosság valósággal ellepi a mosásra alkalmas helyeket... A mosás a két folyó mentén mintegy 275 km hosszúságban történik, ezen a hosszú területen évenkint 3 Csaplovics J. 1821, 170-172. 4 Alsólendvai Hírlap, 1907. 42. szára 58