Gyökerek • A Dráva Múzeum tanulmánykötete, 2003

Rózsás Márton: Újabb adatok a barcsi vegyes céhről

Rózsás Márton; Ujabb adatok a barcsi vegyes céhről fellendüléssel, az országos vásárok kínálta kedvezőbb értékesítési lehetőségekkel. 1836-ra szaporodott fel a mesteremberek száma annyira, hogy céh alapítására gondolhattak. Természetesen nem egy szakma önálló céhe jött létre - ehhez az iparosok száma kevés volt - hanem úgynevezett vegyes (generalis) céh, mely többféle mesterség iparosait tömörítette. Mivel az eredeti kiváltságlevél eddig nem került elő, későbbi összeírásokból és szórvány adatokból következtethetünk a céh szerkezetére. Már a megalakulás körülményeiről is keveset tudunk, csak a megyei céhszabályzat (articulusok) kiadását rögzítő megyei közgyűlési jegyzőkönyvbejegyzés bizonyítja a megalakulás tényét. A privilégium kiadójáról nem maradt fenn adat, de feltételezhetjük, hogy a céh királyi kiváltságlevél alapján jött létre.

3 A céhről elsőként Valentényi Gáspár tett említést, de a megalakulás évén kívül más adatot nem közölt.

4 A hazai céhes emlékanyagot komplex formában feldolgozó céhkataszter semmit sem közöl a barcsi céhre vonatkozóan,

5

de egy ezt megelőző másik alaposabb feldolgozás sem ismeri.

6 A Somogy megyei Levéltár egy korábbi fondjegyzéke szerint a levéltár őrizte a „Barcsi Mesteremberek Céhbeli Articulus"-át 1836-ból, de ez ma már nem lelhető fel a levéltár anyagában.

7 A kaposvári RipplRónai Múzeum történeti gyűjteményében viszont található egy, a barcsi céh által készíttetett „Mesterjog-levél" - ez azonban kitöltetlen példány.

8 Az első kézzelfogható tárgyi bizonyíték a céh létezését illetően 1979-ben került a Dráva Múzeumba. Vásárlás útján jutott gyűjteményünkbe egy, a Barcsi Vegyes Céh által 1840-ben kiadott Vándorló Könyv, melyet RESETÁR JÁNOS takács legény számára állítottak ki.

9 (l.kép) Ez a dokumentum őrizte meg a céh addig ismert egyetlen, vörös viaszba nyomott pecsétlenyomatát, mely a pecsétmezőben a koronás magyar ún, „kiscímert" ábrázolja, köriratában pedig a „PRIV. VEREINIGTE ZUNFT ZU MARKT BARCS" (Barcs Mezőváros Egyesült Céhe) felirat olvasható.

10 3 SML. Közgyűlési jk. Prot. 145. 848. p. 1834. 1836. szept. 12. „ Sárközy főBíró Úrra bízatott, hogy Bartsi mező Városban lakozó mester emberek részére czéh béli Czikkelyeket a Levelestárból kivévén folyamodóknak kezökre szolgáltassa jelenti hogy ki adta. " Az alább megemlített, 1851-ben kiadott Mesterjog - levél szövege királyi privilégiumra utal. Azt, hogy ez mennyire volt tényszerű, és mennyire sablonos, átvett szabványszöveg a nyomtatvány elkészítése során, csak további kutatás döntheti el. 4 Valentényi 1909, 18. 5 Éri-Nagy-Nagybákay 1975. b

Szádeczky 1913, 164. 7 Kanyar 1962, 244. SML. IX. 2. „Barcsi Mesteremberek Céhbeli Articulusa" Mivel a céh a megyei céhszabályzatot használta, ez vélhetőleg annak adaptációja lehetett. 8 Rippl-Rónai Múzeum Történeti Osztálya. Sm. 633. 9 Dráva Múzeum történeti gyűjteménye. Ltsz. 86. 127. 1. 19x11. 5 cm. 1840. febr. 12. 10 Uo. A pecsétlenyomat töredezett, felirata nehezen olvasható. Átm. 2. 8 cm.; Rózsás 1985 a, 24 29. 33 dmb