Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
IV. A török uralom alatt
IV. A török uralom alatt 71 előtt és úgy kérték a sértetlenül maradt egri vitéz szabadon bocsátását. Isten akarata — mondták — hogy ez az ifjú sértetlen maradt. És a pasa megoldoztatta az ifjú kötelékeit és szabadon bocsátotta őt. 1608. szeptember 24- én Beker budai bég panaszkodott Mátyás királynak, hogy a váci kapitány egy rab janicsárt utcáról-utcára hordoztatott katonáival, akik levették a rabnak török süvegét és a fejére magyar süveget tettek, melyet a janicsár többször a földhöz csapott. Ezután a Dunába vetették öt. A váci kapitány azzal mentette magát, hogy a janicsárt egy aszszonnyal kapta együtt. Kölcsönös volt a kegyetlenkedés a török és keresztény katonák, valamint a török és keresztény alattvalók között. A hódoltságiak a mieink fosztogatása és dúlása miatt a budai pasáknál tettek panaszt és ezek emberséges érzésére vall, hogy mindenkor védelmükre keltek a nyomorgatottaknak. Terhes és lealázó sora is volt a jobbágynak ! így tilos volt lóháton járnia s amikor ezt később megengedték, le kellett szállni a lováról, ha török tiszttel találkozott. Fegyvert nem viselhetett, csak karikás ostort és fokost. Turbánt sem volt szabad hordania s ha csak a fejére tette, megégették vagy körülmetélték és ekkor törökké kellett lennie. Kék- vagy zöldszínű ruhát nem visel hetetett, ha pedig fölvett, bőröstől vagdalták le a testéről, mert semmiben sem volt szabad a törököt utánozni. A házát nem építhette csak 10 pik magasra, míg a mohamedánoké 12 pik lehetett.15) Vác kerületi bíróság székhelye is volt. A kádi (bíró) a keresztény alattvalók polgári ügyeiben is ítélkezett, mégpedig török törvények és szokások szerint. A bírói eljárásnak önkényesen megállapított díja volt s ezt mindig a nyertes fél fizette. Büntető ügyekben Budára kellett menni a pasa törvényszéke elé. Nem csupán a kihágásokat, ha-18) 1 pik körülbelül 70 centiméter volt.
