Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)

IV. A török uralom alatt

56 Az emberi élet Vácon és vidékén volt, mert óriási területeket vetettek be rizzsel, amit fá­rasztó munkával termesztettek és terjesztettek. Nagy meny­­nyiségben termelték Vácon a kölest is. (Ebből készítették a sört, melynek fogyasztó piaca az egész váci szandsák volt.) Termesztettek továbbá kukoricát, melyet a Skutari­­tó mellékéről telepítettek a meghódított Magyarországba, ahol sok helyt, így Erdélyben még ma is törökbuzának hívják. A dohányt is ők honosították meg, csak úgy mint a kadarkaszőlőt, melyet Perzsiából hoztak ide. Ok kezd­ték meg a paprikatermesztést is. Termeltek ezeken kívül búzát, árpát, lóherét, lucernát, foghagymát, metélőhagy­mát, vöröshagymát, főként pedig virágot és gyümölcsöt. A cseresznye- és meggyfákat a Feketetenger-melléki Ka­­raszundból hozták be. A kajszi- (kajashi) és őszibarackot szintén török földről hozták. Az itt talált gyümölcsfák kö­zül leginkább a szilvát, körtét és epret termesztették. Nagy célokra. A csatorna nem egyenes vonalban épült, hanem zeg-zugosan, hogy felfogja a forrásokat és fakadásokat, a vadvizeket és a nedves talajon szerteszivárgó erecskéket. Mindenütt a magassági színvonalat keresi, hogy megfelelő esést adhasson a víznek. A Gombás-patak vize jóval alacsonyabb s így nem folyik bele a csatornába, mely vörösre égetett, részben meghaíványult téglákból épült. Mindenütt egyforma alakú és nagyjában azonosméretű, de a munkamenet szerint — való­színűleg egyszerre több helyen kezdődött meg a munka — helyenkint félköralakú, majd váltakozóan tetőszerű az építkezése. Magassága a csúcstól, illetve a boltozat legmagasabb pontjától a fenékig körülbe­lül 110 centiméter, szélessége pedig körülbelül 80 centiméter. Téglái nem szabályos alakúak. Felső lapjuk sima, míg alul igen durván van­nak megmunkálva. Szélességük 19—19 és fél, hosszúságuk 23—23 és fél, vastagságuk 6—6 és fél centiméter. A víz mennyisége a csatorná­ba ömlő források bőségétől és az időjárástól függően változó. Ez a téglafalas építkezés nem egyidős a török uralommal. Ugyanis az 1560. évi defter följegyzéséből arra kell következtetnünk, hogy a téglás csa­tornát egy fazsilipes vízmű előzte meg. Érdekes, hogy a Kodak-gyári szakasz tisztítása közben két aknára bukkantak. Tölgyfa-gerendáik ke­mények és feketék voltak, mint az ébenfa. Az építők a csatorna tisz­títására bizonyos távolságokban négyszögű nyílásokat hagytak, fölibük egy-egy gerendát s ezek fölé ismét deszkákat helveztek. A deszkák elkorhadtak, de a gerendák a nedves talajban petrifikálódtak, megkö­­vesedtek. Két ilyen gerendát Londonba szállítottak és fűrészelni kezd­ték. De a fűrészek beletörtek. Fárasztó munka után sikerült mégis két tálcát kifűrészelni belőlük. Az egyik Londonban, a másik Rochester­­ben (New York államban) van a Kodak-gyár igazgatósági épületeiben. A reájuk illesztett érclapok jelzik, hogy a magyarországi török uralom emlékei Vácról.

Next

/
Thumbnails
Contents