Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
IV. A török uralom alatt
56 Az emberi élet Vácon és vidékén volt, mert óriási területeket vetettek be rizzsel, amit fárasztó munkával termesztettek és terjesztettek. Nagy menynyiségben termelték Vácon a kölest is. (Ebből készítették a sört, melynek fogyasztó piaca az egész váci szandsák volt.) Termesztettek továbbá kukoricát, melyet a Skutaritó mellékéről telepítettek a meghódított Magyarországba, ahol sok helyt, így Erdélyben még ma is törökbuzának hívják. A dohányt is ők honosították meg, csak úgy mint a kadarkaszőlőt, melyet Perzsiából hoztak ide. Ok kezdték meg a paprikatermesztést is. Termeltek ezeken kívül búzát, árpát, lóherét, lucernát, foghagymát, metélőhagymát, vöröshagymát, főként pedig virágot és gyümölcsöt. A cseresznye- és meggyfákat a Feketetenger-melléki Karaszundból hozták be. A kajszi- (kajashi) és őszibarackot szintén török földről hozták. Az itt talált gyümölcsfák közül leginkább a szilvát, körtét és epret termesztették. Nagy célokra. A csatorna nem egyenes vonalban épült, hanem zeg-zugosan, hogy felfogja a forrásokat és fakadásokat, a vadvizeket és a nedves talajon szerteszivárgó erecskéket. Mindenütt a magassági színvonalat keresi, hogy megfelelő esést adhasson a víznek. A Gombás-patak vize jóval alacsonyabb s így nem folyik bele a csatornába, mely vörösre égetett, részben meghaíványult téglákból épült. Mindenütt egyforma alakú és nagyjában azonosméretű, de a munkamenet szerint — valószínűleg egyszerre több helyen kezdődött meg a munka — helyenkint félköralakú, majd váltakozóan tetőszerű az építkezése. Magassága a csúcstól, illetve a boltozat legmagasabb pontjától a fenékig körülbelül 110 centiméter, szélessége pedig körülbelül 80 centiméter. Téglái nem szabályos alakúak. Felső lapjuk sima, míg alul igen durván vannak megmunkálva. Szélességük 19—19 és fél, hosszúságuk 23—23 és fél, vastagságuk 6—6 és fél centiméter. A víz mennyisége a csatornába ömlő források bőségétől és az időjárástól függően változó. Ez a téglafalas építkezés nem egyidős a török uralommal. Ugyanis az 1560. évi defter följegyzéséből arra kell következtetnünk, hogy a téglás csatornát egy fazsilipes vízmű előzte meg. Érdekes, hogy a Kodak-gyári szakasz tisztítása közben két aknára bukkantak. Tölgyfa-gerendáik kemények és feketék voltak, mint az ébenfa. Az építők a csatorna tisztítására bizonyos távolságokban négyszögű nyílásokat hagytak, fölibük egy-egy gerendát s ezek fölé ismét deszkákat helveztek. A deszkák elkorhadtak, de a gerendák a nedves talajban petrifikálódtak, megkövesedtek. Két ilyen gerendát Londonba szállítottak és fűrészelni kezdték. De a fűrészek beletörtek. Fárasztó munka után sikerült mégis két tálcát kifűrészelni belőlük. Az egyik Londonban, a másik Rochesterben (New York államban) van a Kodak-gyár igazgatósági épületeiben. A reájuk illesztett érclapok jelzik, hogy a magyarországi török uralom emlékei Vácról.
