Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
III. A vegyesház királyok idejében
50 Az emberi élet Vácon és vidékén hová van beosztva és mindegyik csapatnak előre volt ki jelölve a helye a várfal meghatározott pontján. Igaz ugyan, hogy a Szilasi és Báthori püspökök humanista műveltsége csak a felsőbb társadalmi rétegekre szorítkozott, az ő emelkedett szellemi életük csupán a saját kicsi társaságuk zárt körére terjedt ki s így a polgárok ennek nem voltak részesei, de hatása alól ők sem szabadulhattak. Minthogy jó módban éltek és vallásos lelkületűknek is megfelelt, nagy gondot fordítottak szellemi életük ápolására és előmozdítására. Itthon a plébániai és káptalani iskolában7) szerzett ismeretek nem elégítették ki nemes nagyravágyásukat, — jóllehet ez utóbbiban magasabbfokú kiképzésben részesítették egyházi vagy világi pályára készülő fiaikat, — és külföldi egyetemekre küldték. Főként Bécset és a német egyetemi városokat látogatták, de nem egy váci ifjú nevével találkozunk Róma, Pádova, Prága és Krakó egyetemein is. Idehaza a vallásos élet kimélyítésén az Ágostonos, Domonkos és Pálos szerzetesrendek fáradoztak. Az előző kor laza erkölcsű világi papságának a káptalan tagjai mutattak követendő példát azzal, hogy a kánoni szabályok szerint közös födél alatt aszketikus életet élve buzgón zengedezték zsolozsmáikat. A polgárság erkölcseire a városi tanács és a céhek egyaránt vigyáztak. A házasságon kívül születetteket a társadalom kitaszította. A lélekvásárlókat, kerítőket és azokat, akik átengedték ezeknek a házukat, valamint azt az anyát, aki leányát bűnre adta, zsákba varrva vízbe fojtották. Minden bűntettet szigorú, sőt kegyetlen megtorlás követett. Ma is borzadva gondolunk a válogatott büntetési nemekre : felnégyelés, kerékbetörés, máglya. A gyilkosok, tolvajok, rablók, fosztogatók, hamisítók és hasonló 7) A plébániai vagy városi iskolában a plébános tanította a nép gyermekeit saját anyanyelvükön az olvasásra és éneklésre. (írni nem kellett tudni.) Oktatta továbbá a püspök rendelkezése sze.rint a hit alapigazságaira. A plébános helyettese a tanító (magister) volt. Egyházi teendőket is végzett: énekelt és segédkezett a temetéseknél. A káptalani iskolában a mester-kanonok tanította a püspök által előírt tananyagot: az írást és a vallástant.
