Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
III. A vegyesház királyok idejében
III. A vegvesházi királyok idejében 47 tát és az előző fejezetben kifejtett dunai fekvésében találja okát. A termésfelesleget Bécs felé vízi úton szállították s az árúcsere az Alföldről a Felvidékre Vácon ment keresztül, mert városunk a Kis- és Nagymagyaralföldet összekapcsoló visegrádi szoros kijáratában fekszik. A közlekedés és kereskedelem útvonala a Duna, kanyarulatának metszőpontja Vác volt, az ország lényeges szárazföldi útvonalai a sóutak, a karavánutak s a többi mind a Duna könyöke felé vittek. A XIV. és XV. századokban Nyugat és Kelet között Brünntől Bécsig, Bécstől Budáig, Budától Vácig és innen Brassónak, a bányavárosok felé pedig Szécsény és Balassagyarmat érintése után Nagyorosziba s onnan Vácon át vonultak az egész országot behálózó útvonalak.3) A váci rév már ősidők óta nagyfontosságú átkelő volt és nagy területeket kötött össze egymással. A tatárjáráskor a környék népe seregesen tódult Váchoz és Pesthez, hogy az itt fennállott révek hajóin jusson át a Duna jobbpartjára. A váci rév (Vachrevy, Vác réve) nagy forgalmára enged következtetni nagy jövedelmezősége is, melyet a püspöknek hozott. A szintén nagy jövedelmet hozott és évszázadokon át számottevő váci harmincadhivatalt Nagy Lajos király állította fel.4) Nagy Lajos nagyon szerette a városokat és a polgárságot s a céhek jogainak elismerése által sokat tett felvirágoztatásuk érdekében. Virágzó városunk józanéletű szorgalmas lakói az ősfoglalkozások ápolása mellett a kereskedelmet is föllendítették és gyors egymásutánban alakított céheiket híressé tették. Országoshírű volt a halászok, a magyar és német vargák, a göröncsé-3) Borcsiczky Béla : Magyarország legnevezetesebb kereskedelmi útvonalai a XlV—XV. században. (Földrajzi Közlemények 1914. LXI1. 301.) 4) Tulajdonkép vámhivatal volt: megállapított tarifa szerint szedte a ki- és bevitt árúk után a vámot.
