Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
II. A honfoglalás idején és az Árpádházi királyok korában
30 Az emberi élet Vácon és vidékén vásárra vitték csakúgy, mint az állatok prémjét és élénk cserekereskedést űztek velük. Házakat azonban nem építettek, hanem sátort ütöttek, mert élt még lelkűkben az őshaza pusztáinak képe. De a Iából és állati bőrökből készült sátraik nem dacolhattak az évszázadok viszontagságaival, minélfogva hiába keressük telephelyeiket, így váci telephelyük emléke sem maradt fenn, noha tudjuk, hogy Árpád apánk és vezérei jártak a vidékünkön. Botondot állítólag itt temették el a Verőce folyó mellett. Tartózkodásuk emléktárgyai a múzeumunkban őrzött ezüst berakású Nagy Károly korabeli normann típusú kard és két darab zománcos ezüst szíjvéglemez.3) Honfoglaló eleink harcias szellemű, de művelt lovasnép volt. Sajátos kultúrájukat még régi hazájukból Etelközből (Atelkuzu) hozták magukkal. Fegyvereiket és ruháikat maguk készítették és díszítették. Egész Közép-Európában nekik voltak a leghíresebb fegyverkovácsaik és ötvösművészeik. Minden hadi erényben jeleskedtek. A hosszú és enyhén görbülő ősmagyar szablyát ügyesen és biztosan kezelték. Ezen, és a kétélű egyenes pallos-szerű kardon kívül a nyíl és íjj volt még veszedelmes támadó fegyverük. A bőrből készült pajzs, sisak és ing volt öszszes védőeszközük. A honfoglalók ruhájukat, — melynek ősi nyelven mez volt a neve, — állati bőrből, finomabb nemét, — az úgynevezett aba posztót — fehérszínű báránygyapjúból, az inget, gatyát és egyéb alsóneműt kenderből nyert vászonból készítették. A tetején kicsúcsosodó karima nélküli föveg, melyet süvegnek neveztek, bőrből vagy nemezből készült. Felső ruháiknak sokféle neme és neve volt: suba, bunda, guba, szűr, szokmány, zeke, mente, ködmen, attila, dolmány s a többi. A nők felsőtestét hosszú, bő és szétálló kabátféle födte. Egyik vállától a túlsó oldalon levő csípő irá-3) Nagy Géza: Karoling-kori kard (Arch. Ért. Ujf. XXVI. 129.), Paulsen Péter: Magyarországi viking leletek (Budapest, 1933). 35 és 38. Mindkettő rajzban is bemutatja ezt a Csörögben talált kardunkat.
