Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
I. Az őskorban és a történelmi idők mesgyéjén
Az emberi élet Vácon és vidékén 26 bronzedény és a többi), de főként a városunk és környékény talált terra sigillata edények, valamint a római pénzek nagy sokasága. Kétségtelen bizonyítékai ezek annak, hogy területünkön élénk kereskedelmi élet volt és, hogy az ellenségeskedés szünetelése idején a rómaiak iparcikkeikért elcserélték és pénzükkel megvásárolták a barbárok terményeit. Érintkezésük legrégibb idejében Aquileián át szállították ide árúikat, főként vörösmázas agyagedényeiket (terra sigillata), melyek a beléjük nyomott fazekasbélyegektől kapták a nevüket. Később már Aquincumban állítottak fel egy nagy fazekastelepet, melynek gyártmányaival elárasztották a dunai provinciákat.27) * A rómaiak és kelták virágzó műveltségét elsodorták a népvándorlás szennyes hullámai. Uj népek jöttek. Harciasak és kegyetlenek. Feltartóztathatatlan áradatuk végig söpört egész Európán. Hazánk fogta fel támadásaikat és csak amikor sikerült ezt a védővonalat áttörniök, áramlottak tovább a Dunakanyarulaton át, mint egy országúton. Elfoglalták és megszállták ugyan Vác vidékét is, de itt csak ideiglenesen rendezkedtek be; a végleges megtelepedés gondolata távol állt tőlük, mert tartaniok kellett attól, hogy az utánok nyomuló népek rájuk támadnak. Egy nagy csatatér volt ez, melyen állandó volt a harc, háború, zsákmányolás, ahol különböző fajtájú népek, egymástól független nemzetek verődtek össze és gyilkolták, irtották pusztították egymást. Hunok és longobardok, avarok és frankok után szláv tözsek tartottak itt hosszabb-rövidebb ideig pihenőt és egymás után vették birtokukba az előbbi korokból már ismert telephelyeket, vagy mellettük ütöttek tanyát. Nomád nép volt valamennyi, sátor alatt lakott, rabolt és fosztogatott. Nap, nap után bukkanunk sírokra és különféle leletekre, de a különböző kultúrelemek keveredése következtében ezek az emléktárgyak nem kor27) Kuzsinszky Bálint : Budapest régiségei XI.