Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
XII. A válságok után
Népszokások és hagyományok 189 és egy kitömött vázat hoztak elibük. A hérészeknek tagadni kellett, hogy az lenne a menyecske. Sok ingerkedés után végre megjelent, kezet fogott a hérészekkel, akiktől pénzt kapott. A hérészeket ott tartották ebédre. Ha pedig távoztatni akarták őket, akkor a gyerekekkel paprikát hintettek a tűzre. Ez volt a kifüsiölés. A hérészezés napokig tartott.4) A Közelfekvő Diósjenőn még ma is dívik a menyasszony-fektetés. Azzal kezdődik, hogy a vőfély megfogja a menyasszony kezében tartott zsebkendőt, a menyaszszony a koszorúslány kezében tartottat. Ezt és így teszik tovább négyen-öten. Egymás zsebkendőjét fogva azután a násznagy elé mennek. A vőfély versben üdvözli a gazdát, a főnásznagyot és az összeseregletteket, majd áldást mondva reájuk így fejezi be mondókáját: A mi menyasszonyunk nekem azt beszéli, Hogy ő a mátkáját köztünk nem szemléli, Ő is le akarna hozzája feküdni, Ha azt násznagy uram néki megengedi. A násznagy erre megadja az engedelmet és a cigány ráhúzza a fektető-nótát: Mikor a menyasszonyt fektetni viszik, Akkor a vőlegényt pokolba vetik. Hej, párta, párta, gyöngyös koszorú, Majd a szögre akasztalak, édes hajfonóm. Erre a nótára járják a nyoszolyólányok a vőfély vezetésével a gyertyatáncot: a vőfély jobb kezébe mindert ujja közé egy-egy gyertyát vesz (összesen három szálat) és baljával megfogja a menyasszony kezében tartott kendőt, majd a nyoszolyólány kendőjét, a nyoszolyóleányok egymás kendőjét és fűzért alkotnak. A vőfély erre elmondja az első gyertyagyujtó-verset, mely után megindul a tánc ki a konyhába és onnan vissza a szobába. A gyertyatánc után a koszorú-visszavitel következik. Egy 4) Réső: i. m. 208.
