Tragor Ignác: Az emberi élet Vácon és vidékén az őskortól napjainkig - Váci könyvek 25. (Vác, 1936)
IX. A kiegyezés után
142 Az emberi élet Vácon és vidékén rosok műhelyeit foglalkozásaikra utaló cégérek jelezték. A vertvasból remekbe készült cégér-karokról függött alá a lakatosok aranykulcs jelvénye, a szitások kerek szitája, a szappanfőzők karcsú gyertyaszála, a bognárok kicsi kereke. Reitter kocsigyáros egy egész üvegeshintót állított a háztetőre. A mamuszosok vörös, fehér és zöld színre festett három bádogharisnyát akasztottak ki és táncolt a tányér a borbélyműhelyek előtt. A kirakatok ismeretlenek voltak még. A fűszeres az ablakba néhány cukorsüveget rakott, de olykor-olykor az üres ládákat és hordókat is kitette az üzlet bejárata elé, hogy lássa a nép: friss árú érkezett! Az idénynek megfelelően nagyböjtben heringes hordók, tavasszal vetőmagokkal telt zsákok akadályozták útjukban a járdataposókat. A sóárusok üzlethelyiségeikben maguk daráltatták a sót. A lisztkereskedők egy része büszkén hirdette, hogy hengermalmi lisztet árusít. Csak vaskereskedésekben lehetett szenet kapni. (Ez valószínűleg azzal függ össze, hogy kovács-szenet kellett tartaniok kovács-üzletfeleik részére s ezzel együtt fűtőszenet is árultak, noha kevés volt benne a fogyasztás, minthogy még nem voltak megfelelő kályhák és a szénfűtés bűzös volt.) Mezőgazdasági gépeket is árultak s hogy ezt a közönség tudomására adják, minden reggel kitették a cséplőgépeket, szőlőzúzókat stb. üzletük elé az utcára. Az eszkábákat a kisváci cigányokkal készíttették. A zsidóság szaporodásával az üzletek száma is megnövekedett. Az egykor tekintélyes görögök közül csak két család maradt fenn, de ezek ivadékai sem űztek többé kereskedést. A pálinkamérők nyáron már hajnali 3 órakor nyitottak. A két gyógyszertár reggel 6-tól esti 11-ig, télen 7-től 10-ig volt nyitva. A kereskedések 7-től 10-ig álltak a közönség rendelkezésére. Vasárnapokon és ünnepeken 12-től 4-ig be voltak zárva, azontúl ismét kinyitották, de a fél ajtószárnyat behajtották. A Kúria sarkán állandóan állt egy köszörűs. A városháza sarkával szembenálló ház előtt pedig egy kis ponyvasátor volt ütve: ebben egy utcai cukrászasszony ült s télen gesztenyét is sütött.
